A Kossuth Rádió péntek reggeli kormányfői interjújának nagyjából felében a menekültkvótás népszavazás melletti érvelésre építette mondanivalóját Orbán Viktor.

A Helmut Kohl volt német kancellárnál tett keddi látogatásával kapcsolatban azt mondta: csak ketten voltak, harmadik személyt nem érintett a találkozó. Így reagált arra, hogy egyesek szerint egyfajta üzenet volt a látogatás a hivatalban lévő kancellárnak, Angela Merkelnek, akitől élesen eltérően gondolkodik a menekültkrízissel kapcsolatban.

A miniszterelnök az interjúban hangsúlyozta: a nézetkülönbség múlt idő, mert szerinte a németek időközben megváltoztatták álláspontjuk a migránsválság ügyében, és most már ugyanazt mondják, mint a magyarok, például a külső határok védelmének fontosságát hangoztatják. Nem vallják be, de Európa ma már ugyanazt mondja és csinálja a menekültekkel kapcsolatban, mint mi – állította Orbán Viktor.

MTI/Illyés Tibor

Szerinte ugyanakkor itthon népszavazással kell megállítani a kötelező menekültkvóta bevezetését, ellenkező esetben máshol mondják majd meg nekünk, kikkel kell együtt élnünk – mondta.

A kormányfő beszélt arról is: a magyar kormány azért tette közzé a Schengen 2.0 néven emlegetett tervét, mert Brüsszel előállt azzal a képtelen javaslattal, hogy sok millió embert akarnak behozni Európába. Úgy látja, hogy ez pont megegyezett az itthoni szocialisták korábbi ilyen ötletével, ezért szerinte nemcsak Brüsszelt kell megállítani a népszavazással, hanem Brüsszel magyar baloldali szövetségeseit is.

A menekültkrízissel kapcsolatban megemlítette azt is: fontos, hogy Líbiának minél hamarabb legyen kormánya. Amíg Olaszországnak Silvio Berlusconi volt a miniszterelnöke, és volt líbiai kormány, meg tudott egyezni velük, és nem jöttek a migránsok – mondta. Ha megalakulna az új líbiai kormány, meg kell állapodni vele egy hatalmas menekülttábor létrehozásáról még Afrika területén, amelyet az EU finanszírozna. A menekültügyi kérelmekről ott kellene dönteni, feltéve, ha lesznek befogadó országok – magyarázta az elképzelését Orbán Viktor.

Európa legmodernebb országát képzeli el Orbán Viktor

A miniszterelnök az interjúban elmondta: tárgyalt a Mercedes és a Deutsche Telekom vezetőivel, utóbbival a magyar kormánynak stratégiai megállapodása van, és szeretnék, ha komoly szerepet kapna az itthoni digitalizációban.

Orbán Viktor szerint azt szeretnék, ha Magyarország lenne Európa legmodernebb országa, és versenyelőnyre tenne szert. A Deutsche Telekommal kötött megállapodás egyik fő pontja az, hogy 2018-ra az összes cégnél, valamint a háztartásokban is legyen szélessávú internet. Ebben elsők akarunk lenni, még a németeket is megelőznénk – mondta. A kormányfő jelezte, hogy Pálinkás Józsefnek nagy szerepe lesz a modern Magyarország kialakításában, illetve ebbe az irányba mutat az internetáfa csökkentésének terve is.

Az ország, ahol szívesen maradnak az emberek

Az interjú utolsó részében a 2017-es költségvetéssel kapcsolatban kérdezték Orbán Viktor, köztük arról a tervezett 130 milliárdos pluszról, amelyet az oktatás kapna. A miniszterelnök kikerülte a válaszadást arra a kérdésre, hogy pontosan mire költenék ezt a 130 milliárdot. Azzal érvelt, hogy a jövő évi büdzsé az adócsökkentés, valamint az otthonteremtés költségvetése, de még is így lesz lehetőség „előre lépni” az oktatásban és az egészségügyben.

Az orvosok és ápolók bérével kapcsolatban Orbán Viktor kihívásnak nevezte, hogy Nyugat-Európában magasabbak a fizetések, mint itthon. Szerinte a béreket nem egyszerre, nagy lépésben kell rendezni, hanem egy meghatározott rendszerben emelni. Egyértelművé tette, hogy 2018-ig csak csökkenteni tudják a nyugati és az itthoni egészségügyi bérek közötti különbségeket, mert a lehetőségek korlátozottak, a felzárkózás nem megoldható.

A kormányfő beszélt arról is, hogy szerinte 2013 óta minden évben lehetett egy lépést tenni előre, és lassan ötödik-hatodik éve felívelő korszakát éli az ország. A bérek minden évben emelkednek, a munkanélküliség csökken, és mindezt nem hitelből értük el, sőt az IMF-kölcsönt visszafizettük – sorolta.

Az EU legutóbbi statisztikáiban is elismerték, hogy 2013-ban és 2014-ben 600 ezerrel csökkentették itthon a szegények számát, 28-ról 20 százalékra süllyedt az arányuk, és itt még nem állt meg. Ezt a folyamatot segíti majd jövőre az élelmiszerek áfájának csökkentése, amely az 1 százalékos nyugdíjemelés hatásait is erősíti majd. Magyarország ezeknek köszönhetően olyan hely lesz majd, ahol szívesen maradnak az emberek – vélte Orbán Viktor.