szerző:
Szlavkovits Rita

Az újságokból tudta meg a lakosok többsége, hogy az önkormányzat rendelettel tiltaná a burkini, a csador viselését, a mecset építését. Beszéltünk azzal a helyi asszonnyal, akinek férje kuvaiti. Azt mondja, aludni sem tudott, amikor megszavazták a rendeletet.

Az egy turisztikai látványosság? – néz kérdőn egy ásotthalmi asszony, amikor a mecset építését tiltó rendeletről kérdezzük. – Mint Pécsett, olyan látogatóközpont?

Két idősebb nő a helyi piacon vásárolt szombaton, kiderült, hogy mindketten a hírekben hallottak a rendeletről, amelyet még szerdán szavaztak meg a helyi képviselők. A hatból ketten tartózkodtak, egy igazoltan volt távol, tehát mindösszesen három szavazattal felborították a falu életét. Nem csak a mecset építését akadályoznák meg a községben, hanem rendelettel a melegházasság propagálását is és a vallás nyilvános gyakorlását is, "a közösség nyugalmát megzavarókat" 150 ezer forinttal büntetnék. Némi diskurzus után az asszonyok eljutnak addig, hogy ha a polgármesternek és a képviselőknek ezzel az volt a szándéka, hogy ne lehessen migránsokat betelepíteni a faluba, akkor egyetértenek vele.

©

Valaki akar mecsetet építeni? – kérdezett vissza Krómer György. A település külterületén élő férfi szerint nem árt előre gondoskodni a tiltásról, mivel "épülnek mecsetek mindenfelé", de "Ásotthalomra biztosan nem kell". Maguk csak messziről okoskodnak, a fotókiállításokon is azok a képek nyertek, ahol a szegény kisgyerekeket mutatták, azt, hogy mit hagytak maguk után a migránsok, azt nem láttam a fényképeken – melegszik bele a beszélgetésbe a negyvenes férfi.

Ezek sohasem illeszkednek be, csak gondoljon bele, hogy ezek már a tízévesek kezébe is fegyvereket adnak, a harcra nevelik őket – ezt Virágh Andrea teszi hozzá. Azt már Krómer György jegyzi meg, hogy a rendelet valószínűleg csak figyelemfelkeltés céljából születhetett, mert a parlamentben nem szavazták meg az Alaptörvény módosítását.

Kiderült az is, hogy a községben is él két muszlim, az egyik már évtizedek óta, családja is van.

Rózsika, a te vejed nem muszlim?

– fordulnak a közelben álldogáló bordó kabátos nőhöz. Az asszony felhúzza a kapucniját, de közelebb jön. Látszik, hogy zavarban van, de nem akarja, hogy kapcsolatba lépjek a családdal.

Egy napig nem mertem megmondani a férjemnek

A nő el is sietett, a lányával azonban más úton mégis sikerült telefonon kapcsolatba lépnünk. Keresztény vagyok, a Bibliát tankönyvként is taníthatnák a véleményem szerint – magyarázza Rózsa Szilvia, az az asszony, aki harminc éve felesége egy kuvaiti férfinak, négy gyermekük van. – Egész éjjel nem aludtam, amikor megtudtam, hogy hoztak egy ilyen rendeletet. Jézus, amikor a Földön járt, nem ölt meg senkit – mondja.

"A férjem türelmesen várja évtizedek óta, hogy én muszlim legyek és én ugyanennyi ideje várom az ő áttérését. De nem öljük meg egymást.

A polgármester úrnak ez egy rendelet, ez politika. Nekünk az életünk. Mi nem politizálunk, nem is érdekel bennünket"

– magyarázza az asszony, hozzátéve: "Az anyósom nyolcvanéves, szeretnénk, ha még eljönne hozzánk. Nem fogja levenni a kendőjét, mert az nekik olyan, mintha meztelenek lennének."

©

Azt hogyan képzeljük el – próbálja a helyzet abszurditását érzékeltetni Szilvia –, hogy a nyolcvanéves anyósom törvényszegő lesz, ha letakart arccal megy végig Ásotthalmon? Ugyanúgy, ahogyan 1992-ben, amikor utoljára itt járt, de akkor még törvénytisztelőnek számított?

Rózsa Szilviáékat mindenki ismeri a faluban, senkivel nem volt konfliktusuk. Valószínűleg ezt követően sem lesz, mivel Toroczkai László hangsúlyozta, hogy a rendelet nem az évtizedek óta Ásotthalmon élő család ellen irányul. Az asszony azonban így is azt mondja, a rendelet sértő számukra és a keresztény eszmékkel is ellentétes. – Tizenhat évet éltünk Kuvaitban, amikor pólóban ablakot mostam, először megszóltak, de miután megismertek, már senki nem gúnyolódott, ha farmerban láttak. Hazajöttünk, én pedig örültem, hogy keresztényként, az anyanyelvemen nevelhetem a gyerekeimet, itt Ásotthalmon, a családommal.

Alig ismerik a helyiek a muszlimokat

A muszlim férfit és családját az általunk megkérdezettek nem igazán közelről ismerik, de még ennél is kevesebbet tudnak arról a fiatal lányról, aki a helyi pletykák szerint külföldön tanult, majd felvette a muszlim vallást, és olyat is lehet hallani a faluban, hogy ő lefátyolozva jár-kel a településen. Egyébként maga Toroczkai is tud az ásotthalmi muszlimokról, de azt hangsúlyozta a polgármester, hogy semmi baj az itteniekkel és a hitükkel, kifejezetten nem ellenük született a rendelet. Azért az kitűnt a Jobbik alelnökének hanghordozásából, hogy a fiatal lánnyal kapcsolatosan mégis lehetnek fenntartásai, ugyanis ő úgy tudja, hogy az interneten ismerkedett meg a nő egy algériai fiúval, miatta történt ez a váltás a lány esetében, a férfi rövidesen a faluba költözik. Nyerges Zsolt, aki képviselőként tartózkodott a rendelet megszavazásakor, úgy tudja, hogy egyeztettek a családdal a rendelet tárgyalása előtt, legalábbis ez a testületi ülésen elhangzott. (Erről az érintett családnak nincs tudomása.) A tartózkodó képviselő szomorúan hallotta, hogy milyen hírbe keveredett a falu lakossága a rendelet megszavazása kapcsán. – Egy csomó ocsmányságot összehordtak az interneten az itteniekről – fakadt ki a képviselő, aki szerint nem szerencsés a falu lakóit kitenni az országos politikai csatározásoknak.

Cserbenhagyott ásotthalmiak?

Nem vagyok meleg, és azt sem szeretném, hogy melegfelvonulást tartsanak a településen – magyarázkodik Nyerges Zsolt, – a betelepítési kvóta ellen is szavaznék, ahogy a népszavazáson meg is tettem, de ez a cirkusz felesleges, csak a saját maguk futtatására jó. Itt arra gondol, hogy amióta Toroczkai alelnöke lett a Jobbiknak, nagyon sok időt elvisz a helyi dolgoktól. – Többet kellene foglalkoznia a faluval. Menjen be nyolckor a hivatalba, végezze a dolgát, négykor menjen haza és foglalkozzon a három kisgyermekével, a családjával. Ezt már csak azért is így gondolja Nyerges, mert szerinte Toroczkainál nincs jelenleg alkalmasabb polgármester a faluban.

Nyerges szerint az október 2-i népszavazással is szégyenben maradt a falu, még a környező településekhez képest is jóval kevesebben mentek el szavazni Ásotthalmon, holott az ittenieket igencsak közelről érinti a migráció, volt negatív tapasztalatuk bőven. – Mindenfelé az országban ment előadásokat tartani a polgármester, de itt egyszer sem hívta össze a falubelieket, hogy elmagyarázza, miért fontos elmennünk a népszavazásra. (Ásotthalmon a 3307 névjegyzékben szereplő lakosból 1561 fő voksolt, ebből 1500 szavazott nemmel.)

Foszladozik a faluban Toroczkai nimbusza?

©

Szoboravatás van bőven, de munkahelyek nem nagyon lettek – magyarázza egy helyi férfi, aki nem akarta, hogy leírjam a nevét, bár nem tart Toroczkaitól, mégsem gondolja szerencsésnek, ha személyesen fogalmazna meg kritikát. És szerinte is Toroczkai a legalkalmasabb polgármesternek. "Idehordták Balástyáról a csárda köveit, hogy majd újjáépítik, lett Rózsa Sándor Emlékmúzeum, fesztivál, ez mind jó, de jobb volna a hétköznapokkal is törődni" – füstölög a férfi.

Papp Renáta, egy szavazáskor szintén tartózkodó képviselő diplomatikus, ő részben ért egyet képviselőtársával: tapasztalata szerint a rendelet preventív jellege helyett inkább a sajtóvisszhang miatt a provokatív hatás érvényesült. A nő egyébként a rendelet megszavazásától nem azért tartózkodott, mert azzal egyáltalán nem ért egyet, hanem a tartalmát másképpen fogalmazta volna meg.

Mit mond Toroczkai?

A melegek és menekültek jogait korlátozó rendelet a jogászok szerint egyértelműen alkotmánysértő, és a megyei kormányhivatal is már hivatalból megkezdte vizsgálatát, erről itt írtunk:

Óriási lyuk van a rendszeren: óriásit trollkodhatott a Jobbik Ásotthalmon

November 23-án fogadta el az ásotthalmi képviselőtestület a melegek és a muszlim menekültek jogait - a jogászok véleménye szerint - súlyosan sértő rendelkezést, amely a többi között kimondja, közterületen tilos a müezzin tevékenysége, mert a helyi lakosság körében félelmet kelthet, tilos a burkini viselése, valamint bármilyen olyan akció, ami a családi kapcsolatok alapjaként nem a házasságot (férfi és nő között), illetve a szülő-gyermek viszont ismeri el.

Toroczkai szerint viszont a közösségi együttélés szabályairól szóló 2014-es rendelet módosítása kiállja a törvényesség próbáját, a mecsetépítést pedig építési rendeletben tiltják. "Nem a melegek itt élését tiltottuk meg, engem nem érdekel senkinek sem a szexuális élete, az nem tartozik senkire" – fűzi tovább mondandóját a Jobbik alelnöke. – A melegházasság, az egyneműek családként való propagálását, az ilyen eszméket hirdető flashmob, demonstráció megtiltásáról döntöttünk, ami éppen az Alaptörvénybe foglaltak védelmét jelenti. Akkor hogyan lehetne Alaptörvény-ellenes? – kérdi.

Szerinte a müezzin és a csador tiltását az indokolja, hogy félelmet kelthet a faluban az elmúlt időszakban terjedő terrorcselekmények miatt. Aztán azt ígérte, hogy a 150 ezer forintos kilátásba helyezett bírságokkal kapcsolatosan akár egy rendkívüli ülésen elfogadott módosítással türelmi időt szabnának egy évre. Azt a polgármester elismerte, hogy eddig a rendeletben megtiltott cselekmények egyikét sem kísérelték meg, mint ahogy azt is, hogy az Alaptörvény körül kialakult patthelyzet miatt látta szükségesnek, hogy az állóvízbe követ dobjon. A Jobbik belső ügyeit ismerő forrásunk információit, miszerint a párton belül éles vitákat váltott ki Toroczkai lépése, maga a polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg.