Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A jogászok szerint teljesen egyértelmű, hogy a melegek és menekültek jogait súlyosan korlátozó ásotthalmi rendelkezés minden mondata sérti az Alaptörvényt, ez azonban kicsit sem véletlen. Terry Black és a letelepedési kötvények is felsejlenek a háttérben.

November 23-án fogadta el az ásotthalmi képviselőtestület a melegek és a muszlim menekültek jogait - a jogászok véleménye szerint - súlyosan sértő rendelkezést, amely a többi között kimondja, közterületen tilos a müezzin tevékenysége, mert a helyi lakosság körében félelmet kelthet, tilos a burkini viselése, valamint bármilyen olyan akció, ami a családi kapcsolatok alapjaként nem a házasságot (férfi és nő között), illetve a szülő-gyermek viszont ismeri el.

Mellesleg még szabályozták azt is, hogy a boltok 10 méteres körzetében tilos inni.

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület és a melegek jogait képviselő Magyar LMBT társaság is tiltakozik a rendelet ellen - utóbbi hamarosan a Csongrád megyei kormányhivatalhoz is fordul. Megkerestük utóbbit mi is, hogy hivatalból indítanak-e vizsgálatot. Kiderült: a rendelet jogszerűségi vizsgálat elindult, ha jogsértést észlelnek, egyrészt szakmai segítségnyújtás keretében egyeztethet az önkormányzattal arról, miként orvosolják a problémát, másrészt ha kell, törvényességi felhívásban is kérhetik a rendelet módosítását. Ha ezt nem lépi meg az önkormányzat, bírósgához fordulhatnak. A kormányhivatal eljárására a törvény nem szab határidőt - zárul a kormányhivatal válasza.

Hiába az, ami, attól még érvényes

Az ásotthalmi képviselőtestület által elfogadott rendelet formailag és tartalmilag is alkotmányellenes – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Mint érvelt: rendeletben nem, csak törvényben lehet alapjogokat korlátozni, de ott is csak szigorú feltételekkel, például egy másik alapjog védelme érdekében.

©

Bár az ásotthalmi határozat a kultúrára és a hagyományokra hivatkozva tiltotta be a burkaviselést, illetve korlátozta nemcsak a melegek jogait, hanem úgy általában a szólásszabadságot is, ez nem kellő indok erre – mondja Hegyi Szabolcs.

Az, hogy egy magatartás, vélemény eltér a többségi társadalomban megszokott vagy elfogadott magatartásformától, véleménytől, még nem indok a korlátozásra.

Hegyi szerint akkor is így van ez, ha a szóban forgó magatartás úgymond szokatlan, meghökkentést kelt, esetleg felháborít embereket. "Amúgy is, abból, hogy tilos burkát viselni, nem következik, hogy meg lesz védve a kultúra” - tette hozzá.

Hiába ordít azonban a rendeletről, hogy alkotmányellenes, amíg hatályban van, büntethetik a szabályokat megsértőket. Sőt, az egész rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezheti ugyan a kormányhivatal, ám büntetést visszamenőleg ők nem tudják eltörölni, azért már pereskednie kell az Ásotthalmon kézen fogva sétáló meleg pároknak, vagy a burákban mutatkozóknak. Így tehát az ügy adott esetben akár az Alkotmánybíróságig is mehet, az viszont az egyedi eljárásban csak a rendelet vonatkozó részeit helyezheti hatályon kívül.

©

„Ha a kormányhivatal jól látja el a feladatát, azonnal fel kellene lépnie, hogy az önkormányzat változtassa meg a szabályt, és ha utóbbi ezt nem teszi meg, akkor a hivatalnak a Kúriához kell fordulnia, vagy az alkotmánybírósági kontrollt kell kezdeményeznie.”

Hegyi Szabolcs azt mondja, ennyire látványosan durva eset ritkán fordul elő itthon. Arra viszont van példa, hogy egy önkormányzat a közösségi együttélés szabályaira hivatkozva korlátozza az alapjogokat, illetve s bírságol olyan esetekben, amelyeknél a törvény ezt nem teszi lehetővé.

Nem átmeneti rendelkezés

Bár többen abban bíznak, az ásotthalmi rendelet csak két napig érvényes, ez nem így van. Megtévesztő ugyan a törvény vagy rendeletmódosítók végén lévő kitétel, miszerint „e rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti”, de pusztán kodifikációs kérdésről van szó. Somody Bernadette, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója azt mondja,

„a módosító javaslat szövege a kihirdetés után az eredeti szabály részét képezi már, így maga a módosító javaslat elvégezte dolgát, tehát nyugodtan hatályon kívül lehet helyezni.”

Ez azért is szükséges megoldás, hogy ne maradjon semmi „szemétként” a jogrendszerben.

Hogy jön ez a cukiságkampányhoz?

A Jobbik elnökét, Vona Gábort kerestük, de nem tudtuk megszólaltani Toroczkaiék akciójáról, a párt szóvivője, Jakab Péter azonban nyilatkozott. Ebből pedig egy fokkal már világosabban kiolvasható, mi lehetett az eredeti szándék.

hvg.hu: Tájékozódtak Toroczkai Lászlónál a Jobbik alelnökénél, hogy miért alkották ezt a rendeletet?

 Jakab Péter: Ásotthalom belügyéről van szó, a helyiek megválasztották a képviselőtestületet, ez pedig ezt a rendeletet alkotta meg.

De jogászok szerint több alapjogot sért, alaptörvény-ellenes. Ez mennyire elfogadható a Jobbiknak?

 Számtalan esetben előfordult az önkormányzatoknál, hogy olyan rendeletet hoztak, ami ellentmond a jogszabályoknak, de akkor a demokratikus intézményrendszer működésbe lép, a felettes jogi szervek felszólítják a testületet korrekcióra, ami annak eleget tesz.

Vona Gábor nem kérte számon az alelnökét?

 Nincs információm arról, hogy beszéltek-e.

A Jobbik néppártosodásába hogyan passzol egy ilyen lépés?

 Tiszteletben tartjuk az ásotthalmi emberek döntését.

De a polgármester ötlete volt ez.

Amire lehetett volna igent és nemet is mondani, de a testület megszavazta.

De nem tartják abszurdnak, hogy most hoztak a melegek jogát korlátozó intézkedést, miközben Vona Gábor pártelnököt pont a napokban támadták emiatt?

El tudom képzelni, hogy ez az ásotthalmiak kétségbeesett jajkiáltása a kormány felé, mert azt tapasztalják, hogy az elmúlt időszakban a Fidesz véleményvezére nem más, mint Terry Black, és lehet, hogy erre az irányváltásra mondtak nemet ezzel a passzussal.

Ez egy válaszcsapás volt a Jobbik részéről?

Nem a Jobbik részéről, a helyi közösség hozott döntést, amit a Jobbik tiszteletben tart. Ez nem a Jobbik hivatalos álláspontja, hanem az ásotthalmiaké. Ezt tiszteletben kell tartani, ha van jogi aggály, akkor korrekciót kell végrehajtani.

A párt szerint nincsenek jogi aggályok a rendelettel?

Meghagyjuk, hogy ezt szakmai testületek döntsék el.

Ez nem egy médiahekk?

Nem, ez a helyi emberek döntése, de lehet, hogy ők annak szánják. Üzennek a kormány felé, mert azt tapasztalják, hogy teljes a káosz a migránspolitikában. Lehet, hogy világos üzenetet akartak küldeni, hogy Ásotthalom az európai kultúrkör részének tekinti magát, ezzel a rendelettel üzenhettek a kormánynak, hogy Ásotthalom sem kér a letelepedési kötvényekből, a szegény és gazdag migránsokból sem.

Ez egy felülről sugallt ötlet volt?

Nem.

Azt mondja, hogy teljesen független, és nem a Jobbik kampányába illeszkedik?

Toroczkai László Ásotthalom polgármestere, ebben a minőségében tette a javaslatot, amelyet a képviselőtestület támogatott.

Komolyan gondolja ezt Toroczkai László?

Egy polgármesteri pozíció komoly, azzal nem szoktak viccelődni.

A tipikus kettős beszéd

Toroczkai László húzása jól passzol az Alaptörvény-módosításról szóló Fidesz-Jobbik háborúba, akármilyen túlzásnak vagy viccesnek is tűnik a szabály  – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. „A Jobbiknak érdeke, hogy olyan szinten, ahol ténylegesen cselekedni tudnak, felmutassanak olyan intézkedéseket, amiből látszik, hogy ők milyen erősen és radikálisan fellépnek a bevándorlás ellen. Pont ez az, amit elvitat tőlük a Fidesz.”

©

Az pedig külön jól jön nekik, ha ebből lesz egy alkotmányossági vita, mert így egyrészt újra napirendre lehet venni a letelepedési kötvény eltörlésével kibővített javaslatukat, másrészt rá tudnak mutatni arra, hogy a „Fidesz alkotmánya” nem képes ilyen védelmet adni, ők csinálnak valamit, a Fidesz meg nem  – mondja Juhász Attila.

Ebből megint lehet egy provokatív vita, amivel újból lehet a Fideszt támadni.

A kérdés persze az, meddig tudják napirenden tartani. Juhász szerint a melegek jogainak korlátozása reakcióként is értelmezhető a Vonát ért támadásokra, másrészt viszont nagyon jól láthatóvá teszi a Jobbikra évek óta jellemző kettős beszédet: míg Vona például legutóbb nem akarta korlátozni a melegek jogait, addig az alelnöke ezt simán megteszi. Így a mérsékeltebb és a radikálisabb Jobbik-támogató, de még egy a párt felé kacsingató szavazó is megkaphatja a maga „megnyugtató” válaszát.

Juhász szerint ez a lépés nem visz többet a párttól, mint amennyit hozhat, így pedig rosszul már nem járnak.

Az elemző azt mondja, Toroczkai amúgyis nagyon erős az ilyen kommunikációs akciókban vagy kirakatintézkedésekben. Ugyanilyen volt szerinte, mikor a polgármester a menekültválság idején határvadász csoportot hozott létre: „Ez sok helyen lejött, volt, akik komolyan vették, volt, akik nevettek rajta. Ez egy kampányfogás volt, ami rá jellemző.”

Aknát talált a Jobbik

Hiába tűnik elsőre teljesen egyszerűnek a helyzet – amennyiben egy erősen alkotmányellenesnek tűnő szabályt megsemmisít majd az Alkotmánybíróság -, várhatóan lesz pár csavar a történetben. Bár a jogászok szerint rendelet gyakorlatilag minden pontján sérti az Alaptörvényt, hosszú hónapokba telhet rendezni a kérdést.

A rendeletek törvényességét ellenőrző kormányhivatal előtt egy kifogásolható döntés után két út áll: ha a helyi testület nem semmisíti meg felszólításra a rendeletet, törvényellenesség esetén a Kúriához, tartalmi alkotmánysértés esetén pedig a kormányon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az ásotthalmi esetben az utóbbiról lehet szó – mondja Somody Bernadette, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója.

©

Ám egyfelől az Alkotmánybíróság döntéséhez hónapok is kellhetnek, másrész, lehet egy pikáns visszhangja annak is, hogy a kormány pont egy jobbikos rendeletet semmisíttet meg.

Somody Bernadette szerint az egész ügy egy súlyos rendszerhibára, az önkormányzati törvény komoly hiányosságaira is felhívja a figyelmet. Ráadásul teszi ezt ismételten, miután a Kúria és az alapvető jogok biztosa egyszer már felhívta erre a figyelmet, mikor a túl tágan értelmezhető szabályozás miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület viszont nem gondolta úgy, hogy túl nagy szabadságot kapnak az önkormányzatok a közösségi életre vonatkozó szabályok és szankciók megalkotásában.

Így viszont a Kúriának – ha mégis elé kerülne a rendelet  törvényellenesség miatt – nagyon nehéz dolga lenne.

„Óriási lyuk van a rendszerben, ebbe talált bele most az ásotthalmi képviselőtestület. Az önkormányzati törvényben semmilyen garancia sincs az ilyen esetek elkerülésére.”

Somody szerint a kérdést legegyszerűbben az önkormányzati törvény konkretizálásával lehetne rendezni. Persze csak majd valamikor a jövőben, és persze csak egy ilyen korrekció után jelentkező ügyekre. Addig ott tartunk, hogy Ásotthalmon egyelőre érvényben van egy kőkeményen diszkrimináló rendelet.

Toroczkai akciófilmszerű paravideóval üzen a menekülteknek

A drámai érzékkel megáldott jobbikos polgármester összerántott egy akciófilmet azoknak a menekülteknek, akik szeptember 15-e után is Magyarországon keresztül próbálnak Nyugatra jutni. Az üzenetet egész Magyarország nevében küldte.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vidéken terem a magyar adópaprika

Vidéken terem a magyar adópaprika

A HVG volt újságírója veszített az Alkotmánybíróságon

A HVG volt újságírója veszített az Alkotmánybíróságon

Rájöttek, hogy elképesztő az óriásteknősök hosszú távú memóriája

Rájöttek, hogy elképesztő az óriásteknősök hosszú távú memóriája

Díjazták az ország legjobb matek- és fizikatanárait

Díjazták az ország legjobb matek- és fizikatanárait

Füstgránáttal akart szelfizni, súlyosan megsérült két nagymágocsi lány

Füstgránáttal akart szelfizni, súlyosan megsérült két nagymágocsi lány

Napokig bujkált Kaposvár mellett egy brutálisan összevert nő

Napokig bujkált Kaposvár mellett egy brutálisan összevert nő