Bár Rogán Antal minden magvas gondolatát képtelenség volt följegyezni a kedd esti fórumon, miután Juhász Péter Együtt-elnök, illetve egy helyi DK-s jelenléte némileg felborította a hangulatot, egy új gondolatmenet csak megragadt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője arról beszélt, hogy a 2014-15-ös menekülthullám Európán belülről indult, méghozzá a koszovói menekülthullámmal. Innentől szó szerint idézzük:

"A balkáni útvonalnál, ma már utólag azt látom, egyértelműen, hogy az egy főpróba volt. Koszovón belül lehetett megtalálni azokat az embereket, akiket útnak lehetett indítani nagy számban, ebben az NGO-k komoly segítséget nyújtottak nekik, és kipróbálták azt, hogy a balkáni útvonal hogyan működik."

Ezt követően indult szerinte a migráció Törökország irányából. Rogán a beszédében nem hagyott kétséget, hogy az útvonalat "tesztelő" NGO-knál a Soros pénzelte szervezetekre gondol. A miniszter arról is beszélt, bár a szíriai háborúval hozták összefüggésbe annak idején a menekülthullámot, a statisztikai adatokból nagyon gyorsan kiderül, hogy ennek Szíriához kevésbé volt köze, hiszen a több ezres áradatban rengeteg afgán vagy pakisztáni volt.

Mikor is jöttek a szírek?

Az MTA Migrációs munkacsoportja egy 2015-ös tanulmányában azt írta, 2011 és 2015 között az illegális határátlépések száma a Balkán nyugati és déli részén meredek emelkedést mutatott, miközben irányai és trendjei jelentősen átrendeződtek. Az EU 2015-ben már éles különbséget tett a nyugat-balkániak és a közel-keletiek (pl. szíriaiak) között. Ennek eredményeként a szerbiai-koszovói menedékkérők száma 2015. február és augusztus között a tizedére zuhant, míg a szíriaiaké több mint ötszörösére nőtt.

Mutatjuk képen:

Ez pedig az útvonal, ugyanabból a tanulmányból:

"Hülyeség, dajkamese"

"Ez egy teljesen légből kapott, kínos hülyeség, a kormány menekültüggyel kapcsolatos szellemi horizontját jellemzi"

– mondja a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Zádori Zsolt. Szerinte Rogán politikai érdekből meghamisítja a történteket, két évvel ezelőtt ugyanis a koszovói menekültválság idején még senki sem beszélt arról, hogy azt civil szervezetek szervezték volna. Ami amúgy nem is lett volna helytálló.

A leghatározottabban visszautasítja ezt Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója is:

"Dajkamese, soha nem hallottam, hogy bárki odament volna Koszovóba.”

Iván szerint a koszovói menekülthullám okait nem az NGO-k háza táján, hanem magában az országban kell keresni. A 2014-es választáson is hatalmon maradtak a korrupt politikai vezetők, az országot fojtogatta a bűnözés, a gazdasági problémák és a szegénység. A jövőkép elvesztése miatt indultak útnak az emberek. A németországi létről pedig sok családnak a jugoszláv vendégmunka miatt volt tapasztalata. Miután legálisan nem tudtak Németországba menni dolgozni, ezért menedékkérelmet adnak be annak ellenére, hogy státuszt biztosan nem kapnak, mert nem felelnek meg a feltételeknek.

A civileknek ebben semmi szerepük nem volt – hangsúlyozta Iván Júlia. Európa szigorú bevándorlási politikája terelte már a 90-es évektől a menekültrendszer felé azokat az embereket is, akik nem oda valók, ami komoly feszültséget szült a rendszeren belül is. „Ha egy országban nagyon rossz, akkor az emberek el szokták határozni, hogy elindulnak onnan.” A Balkánon ennek eleve van hagyománya, a délszláv háború és az 1999-es koszovói népirtás idején is nagyon sokan menekültek el Koszovóból, ez is mintaként szolgálhatott azoknak, akik 2-3 éve indultak el.

„Megint nem az okokról beszél Rogán, egy kerettörténetet rak az egészre, aminek a valósághoz nem sok köze van.”

Zádori Zsolt azt magyarázza, hogy 2014 után a balkáni ország lakosságának nagyjából tizede indult útnak, amire a fuvarozási biznisz szerveződött rá – ügyes vállalkozók, akik a szerb-magyar határig vitték az embereket –, nem pedig a civil szervezetek. „Milyen sötét dolog lett volna olyanokat rávenni, hogy hagyják el a hazájukat, akiknek semmi esélye menedékjogot kapni?!” – kérdezi.

A Közel-Keleten évek óta háború zajlik, 2014-15-ben azért indultak el nagyobb számban, mert akik abban bíztak, hamarosan béke lesz, rájöttek, hogy ez hiú ábránd. A környező országok táborai megteltek – ha csak a szíreket nézzük, 90 százalékuk még mindig a környező ország menekülttáborában van, nem Európában. A mobilabb fiatalok indultak nyugatra, mert jöttek a hírek, hogy jobb Európában, mint egy török menekülttáborban kínlódni vagy egy ottani nagyvárosban munka nélkül lézengeni. „Ennek Soroshoz vagy az NGO-khoz semmi köze” – mondja Zádori.

A térképre ránézett?

Zádori azt mondja, a 2014-15-ös koszovói menekülthullám már csak azért sem lehetett a balkáni útvonal főpróbája, mert azt már az 1990-es évek óta használják, ezen keresztül érkeztek például 25 éve az afgán menedékkérők Nyugat-Európa felé. Ahogy most, úgy akkor is csak nagyon kevesen maradtak Magyarországon. Rendőrök és biztonságpolitikai szakértők már akkor szokványos európai migrációs vagy embercsempész útvonalként beszéltek az "ösvényről", ugyanis erre vezet a legrövidebb út Törökországból Németország vagy Svédország felé, az pedig, hogy Magyarország a schengeni övezet tagja lett, csak még vonzóbbá tette az itteni be- és átlépést.

Ráadásul a Közel-Keletről vagy még keletebbről nézve Koszovó csak az út kevesebb mint felén van. Egy ilyesfajta „ tesztelésnek, főpróbának” egyáltalán nem volna ideális – mondja Zádori.

Iván Júlia szerint

"az egész legfeljebb annak lehetett a főpróbája, hogy kiderült, a magyar rendőrség képtelen megvédeni a határt, és lehet kerítést építeni."

Szerinte az lenne a legérdekesebb, ha Rogán beszélne embercsempészekkel, ők szerveznek utakat. A balkáni útvonal azért lett „népszerű”, mert a tengeri átkelés veszélyessé vált, nagyon sokan megfulladtak, plusz, mikor kiszivárgott, hogy Németország nem küldi vissza a szíreket, az is erre az útvonalra terelte az embereket.

„Semmilyen civil szervezetnek nem érdeke, hogy emberek váljanak földönfutóvá, már a gondolatmenet is hibás. Nem érdekünk, hogy sok koszovói próbálja ki az útvonalat, hogy szírek jöjjenek. Ezt a leghatározottabban visszautasítom.”