Fejes Péter legfőbbügyész-jelöltként tett első nyilatkozatában hitet tett a Polt Péter előtti és két kinevezése közötti időszak vezetői mellett. Ahogyan fogalmazott: soha nem gondolta volna, hogy egyszer felvetődik a lehetősége annak, hogy a köztiszteletnek örvendő és általa is nagyon nagyra becsült Györgyi Kálmán és Kovács Tamás utódja lehet.
A régi időkre utalva azzal folytatta: a legfőbb ügyészi tisztség az idő tájt is mérhetetlenül nagy felelősséggel járt, de akkor még az ügyészi szervezet szervezett és fegyelmezett volt, a feladatával foglalkozott, kiváló szakmai színvonalon, a légkör nem volt megmételyezve, míg ma ez nem mondható el.
Polt első legfőbb ügyészi kinevezése előtt Györgyi Kálmán volt az ügyészség élén, majd Polt két kinevezése között Kovács Tamás állt ott. Fejes Péter korábbi megyei főügyész szerint az erősen hierarchizált struktúrában működő ügyészség abban az időben társadalmi megbecsültségnek örvendett, politikamentes volt, és a belső légkör nem volt megmételyezve.

Györgyi Kálmán 1990-ben került a Legfőbb Ügyészség élére, egy olyan szervezet vezetőjének, amely a pártállam leglojálisabb kiszolgálója volt. Még 1989 nyarán is olyan állásfoglalást tett közzé az LÜ pártszervezete, amelyben elítélte Nagy Imre és mártírtársainak rehabilitálására tett lépéseket. Az akkori rendszerváltásnál a pártok úgy döntöttek, hogy nem lehet az ügyészségi szervezeti kultúrát belülről megújítani, ezért külső jelölt után néztek. Györgyi Kálmán az ELTE jogi karának dékánja volt, s annak ellenére valamennyi párt kompetens és politikailag pártatlan személynek tartotta, hogy több mint 20 éve az MSZMP tagja volt.