Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Hogyan lehet kiszámolni, hogy több millió ember pénzügyi döntései együtt miként alakítják a gazdaságot? Mit tehetnek a kormányok és a jegybankok, hogy megértsék, miként hatna egy-egy lépésük az emberekre? Ennek a vizsgálatáért járt az idei közgazdasági Nobel-díj.
A harmadik válságán megy át a világ 2020 óta, de még így is sokkal kisebb károkat elszenvedve megyünk keresztül mindezen, mint a XX. század nagy krízisein. Persze a Covid, majd a 2022-es és a 2026-os energiakrízis is rossz, de egyik sem hozott olyan összeomlást, mint az 1929–1933-as világválság, és nincs olyan, évekig 10 százalék környéki inflációval és munkanélküliséggel járó, hosszan tartó recesszió sem, mint az 1970-es évek olajválsága után.
Ebben pedig nagy szerepe van annak, ahogyan a 2026-os közgazdasági Nobel-díj két nyertese, Robert E. Hall és Michael Woodford munkásságának hatására elemzik a gazdaság működését – ezzel az indoklással adta oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a két amerikai közgazdásznak a díjat.
Ha egy rövid mondatban akarjuk összefoglalni a két új Nobel-díjas munkáját, azt lehet írni: ők mutatták meg, hogyan lehet vizsgálni, miként befolyásolják az egyéni és céges döntések a gazdaság egészét. A Nobel-bizottság még azt is hozzátette, hogy mindketten egy olyan heuréka pillanatot hoztak el, amely után közgazdászok tömegei értették meg, hogyan kell a saját kutatásaikat folytatni és új útra terelni.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.