„Ez biztos csak vicc”, „micsoda kapkodás”, „lehetetlen” – ilyen szavak ugrottak be a hvg.hu által megkérdezett informatikai szakembereknek, amikor megmutattuk nekik a birtokunkba került e-mailt. A levelet a T-Systems Magyarország munkatársainak küldték körbe, ebben arra kérték őket, hogy „komolyabb terhelési teszt”-ként tegyék próbára a BKK-nak fejlesztett webes jegyértékesítési rendszert. Mindezt ráadásul július 12-én, a kora délutáni órákban, miközben a rendszer a vizes vébé idejére időzítve, július 13-án elindult.

Csakhogy a debütáló online vásárlás besült, amiből a hibára jóhiszeműen figyelmeztető, 18 éves sráccal szembeni rendőrségi fellépés miatt óriási botrány lett – a lavinaszerűen dagadó sztori újabb és újabb fordulatait itt találja.

A kérdés politikai szálai miatt névtelenséget kérve nyilatkozó, IT-fejlesztési területen dolgozó forrásaink szerint a körlevél alapján szinte kódolva volt a kudarc. Valamennyien úgy vélték, olyan szintű erőltetés és kapkodás, olyan lehetetlen határidők sejlenek ki a munkatársaknak írt e-mailből, ami önmagában magyarázat lehet arra, ami bekövetkezett.

Bubi-bérletet sorsoltak ki a tesztelésért cserébe

Egy ilyen szintű fejlesztési munkánál ugyanis csak a tesztelés-visszajelzés-újratesztelés időszak hónapokig tart, aminek természetesen – általában a legvégén – valóban része lehet a kollégák bevonása az élesben kipróbálásba. De itt annyira az utolsó pillanatban értesítették a T-Systems alkalmazottakat a feladatról, hogy már a „kártyás fizetési rész” is élesben futott, vagyis a próbateszt során valóban fizettek a „nem valós” termékért.

MTI / Balogh Zoltán

Az utána történtek fényében abszurd, hogy a tesztelésért motivációként azt dobták be: a rendszert kipróbáló, és erre saját pénzüket kölcsönző kollégák közt „5 darab éves Bubi-bérletet sorsolnak ki a hónap végén”. Mivel a közbringarendszer is a T-Systems Magyarország fejlesztése, valószínűleg túl mélyen nem kellett zsebbe nyúlnia, hogy ilyen busásan megjutalmazza az utolsó pillanatban ugrasztott tesztalanyokat. Úgy tudjuk, maga Kaszás Zoltán vezérigazgató küldte körbe a levelet, ami némi hencegéssel indul.

„Tovább erősítve a T-Systems piacvezető szerepét a közlekedési piacon, a BKK-tól lehetőséget kaptunk, hogy „rekord idő alatt (3 hónap) mi készíthessük el annak új Web-es bérletértékesítési rendszerét”

– szól a bejelentés.

Tényleg rekord lett volna – ha működik

Forrásaink ugyanakkor egymástól függetlenül azt mondták, hogy a három hónapos határidő szó szerint rekord lett volna, mert ennyi idő alatt egy ilyen szintű rendszert képtelenség fejleszteni, tesztelni és biztonságosan üzembe állítani.

„Nulláról újat készíteni ez alatt fizikailag lehetetlen, esetleg meglévő régit lehet átpofozni. De akkor sem nagyon jönne ki, mert csak a tesztelés szokott hasonló nagyságrendnél hónapokig tartani” – mondta erre egy korábban állami és versenyszférában egyaránt dolgozó, több fejlesztést felügyelő forrásunk. Egy másik IT-szakember szerint pedig ez az időtartam még egy olyan csapatnak is „eszméletlenül szűk, amelyik zsinórban csak ilyen fejlesztéseken dolgoznak”.

"Komolyabb terhelési teszt"

Mivel a projekt „éles indulása előtt mindenképpen szükség van” arra, hogy egy „komolyabb terhelési tesztet is végezzünk az éles rendszeren, ebben számítunk a segítségetekre” – olvasható az e-mailben. Ezért minden kollégát arra kértek, hogy aznap 15.30-ig regisztráljon a rendszerben és „végezze el legalább egy jegytermék megvásárlását”. A 2016-os cégadatok szerint a T-Systemsnek összesen 1543 alkalmazottja van, akiknek jegyvásárlása még akkor is nehezen tekinthető „komolyabb terhelésnek” egy ilyen rendszernél, ha senki nem volt beteg/szabadságon, és a Bubi-bérlet reményében mindenki ugyanabban a percben vett e-jegyet.

Forrásaink szerint az is szokatlan, hogy ekkor a banki fizetési rész már működött, ezért kellett előre figyelmeztetni a tesztelő munkatársakat, hogy a bankkártyájukról le fogják vonni a termék árát, a jegy vagy a bérlet „azonban nem valós, azaz azzal utazni nem lehet”.

MTI / Balogh Zoltán

A hekker "kis értékű terméke" jobb volt

Hogy nagyot azért ne bukjanak a dolgon, ideiglenesen létrehoztak „néhány kis értékű terméket” 150 forint alatt. „Figyeljetek, hogy csak az alábbi termékeket vásároljátok meg, mivel a vásárolt termékek árát nem fogja visszatéríteni a rendszer” – szólt az intelem. A hibát kiszúró srácnak sikerült még ez alá mennie, mikor 50 forintért tudott bérletet venni, csak ezt már akkor nem szánták „kis értékű” terméknek. A teszt végén amúgy a regisztrációkat törölték, így aki később önkéntesen akarta használni, azt már valós adatokkal megtehette.

„Kérek, minden kollégát, hogy ne készítsen képernyőképet, és ne publikálja a rendszer semmilyen részletét közösségi oldalakon vagy egyéb módon a nyilvánosság felé, mert ehhez a Megrendelő nem járult hozzá!”

– hívta fel a figyelmet maga a vezérigazgató arra hivatkozva, hogy az utazóközönség felé még egy napig tart a titkolózás, a másnapi élesítésig. Forrásaink szerint már ez is szokatlan, hiszen hasonló cégeknél az üzleti titok védelme alapvető, de erre így kifejezetten felhívni általában nem szoktak.

A levél azzal zárul, hova várják az észrevételeket az alkalmazással kapcsolatban, és köszönték a segítséget. Nem úgy, mint a fiatalnak, akit a T-Systems által tett feljelentéssel összefüggésben vittek el a rendőrök, és még hétfőn is megpróbált meghazudtolni a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán. Több nap hallgatás, egymásra mutogatás után egyébként szombaton elsőként Kaszás Zoltán, a T-Systems vezére kért bocsánatot a történtekért az utazóktól és a meghurcolt fiataltól, Dabóczi Kálmán ezt követő bocsánatkérése viszont a fiatalembert nem említette.

Csak az időigényes tesztfolyamat végén kattintgathat a kolléga

Természetesen nem tudhatjuk, hogy a három hónapos, „rekord idő” alatti fejlesztésen belül mennyi időt szántak a tesztelésre. IT területen dolgozó forrásaink szerint ráadásul gyakori, hogy a cégek hasonlóképpen, házon belül próbáltatják ki alkalmazásaikat. Csakhogy rendszerint a folyamat legvégén, amikor már a valódi, professzionális tesztüzemnek vége van. „A tesztelésnek saját protokollja van, a minőségbiztosítási rendszer részeként ennek szabályozottnak kell lennie, és kellő időt kell rá szánni. Ez a levél még csak nem is utal ilyesmire, vagy ennek eredményeire, olyan, mintha pánikszerűen ezt tekintenék valódi próbának” – mondta egyikük.

Egy másik informatikai szakember is részletesen sorolta, hányféle tesztelés létezik még az előtt, hogy átlagfelhasználóknak tekinthető munkatársakon próbálnának ki valamit. Hiszen van funkcionális tesztelés a működés tesztelésére, külön biztonsági-sérülékenységi tesztek, és úgynevezett felhasználói élmény-kutatás is. Utóbbi azért, hogy a tényleges használhatóságon túl az is kiderüljön, mennyire felhasználóbarát, szerethető egy-egy fejlesztés.

„Ezért tart egyszerűbb rendszerek esetén is hónapokig a tesztüzem: minden kiszűrt hiba, ötlet, változtatás után újabb kör jön. Főleg azért, mert itt többen is részt vesznek a működtetésben: a szerver biztosítója, a BKK vagy a pénzügyi hátteret adó bank – ezek összehangolása önmagában tesztigényes” – magyarázta.

MTI / Balogh Zoltán

Házon belül is magyarázzák

Úgy tudjuk, hogy a T-Systemsnél a történtek miatt áll a bál, nagyon sok munkatársat is felháborított az, ahogyan a diákkal bántak. Hétfőn ugyanakkor házon belül is ugyanaz a kommunikáció kezdődött el, mint kifelé: egyszerre próbálták megmagyarázni a történteket, hárítani és arra célozgatni, amivel a BKK operált, hogy a fiatal „nem is úgy” járt el, például nem oda küldte a hibára figyelmeztető e-mailt. Miután ezt rövid úton, egy screenshottal cáfolta a 18 éves fiú, kíváncsian várjuk a folytatást. Főleg azt, hogy a T-Systems melyik marketinges/könyvelő vagy éppen informatikus munkatársáé lesz a Bubi-bérlet a srácénál kevésbé sikeres tesztelésért.