Magyarországon az arány jóval kisebb: 7,1 százalék, illetve 2,7 százalék, az EU bizottsága szerint. A brüsszeli bizottság tavaly októbertől most július közepéig 11 állami garanciavállalást, 6 tőkefeltöltést és további 5 olyan ügyletet hagyott jóvá a tagországokban, amelyekben mindkét segítség szerepelt. E kétféle módszeren kívül 40 további állami támogatási ügyletet hagyott jóvá a bizottság, ezek segítséget adtak a "mérgezett" értékpapírok semlegesítéséhez és a piaci likviditás fenntartásához. A 27 tagállam közül csak kilencben nem költöttek közpénzt a pénzügyi szektor megtámogatására.
Arányosan a legtöbbet a dán kormány hagyta jóvá: a bankvilág rendbehozatalára jóváhagyott állami keretek a GDP 259,4 százalékát teszik ki, de a már tényleges elköltött összeg csupán a GDP fél százalékát érte el eddig. Arányosan a legkevesebbet Olaszországban hagyta jóvá a kormány a bankok támogatására: a GDP 1,3 százalékát, de a garanciaprogramokból július közepéig még nem költöttek semmit.
Kelet-Közép-Európában Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában nincs olyan bankmentő program, amelyhez brüsszeli bizottsági, azaz versenyfelügyeleti hozzájárulás kellett volna. Ausztriában a jóváhagyott programok összértéke a GDP 32,8 százalékának felel meg, a tényleges felhasználás a hazai össztermék 8,7 százalékát érte el július közepéig.
Magyarországon bankok tőkefeltöltésére a GDP 1,1 százalékának megfelelő összeg hagytak jóvá, amelyből eddig a GDP 0,1 százalékának megfelelő összeget használtak fel. A bankok kötelezettségeinek szavatolására jóváhagyott összeg a GDP 5,9 százalékának felel meg, de ebből július közepéig még semmit sem költöttek. A bankok hiteltevékenységének segítésére szolgáló más beavatkozások a GDP 2,6 százalékába kerültek. Összességükben a Magyarországon jóváhagyott intézkedések kerete a GDP 7,1 százalékának, a ténylegesen felhasznált összegek a 2,7 százalékának felelnek meg, a brüsszeli bizottság által nyilvánosságra hozott táblázat szerint.
Arányosan a legtöbbet a dán kormány hagyta jóvá: a bankvilág rendbehozatalára jóváhagyott állami keretek a GDP 259,4 százalékát teszik ki, de a már tényleges elköltött összeg csupán a GDP fél százalékát érte el eddig. Arányosan a legkevesebbet Olaszországban hagyta jóvá a kormány a bankok támogatására: a GDP 1,3 százalékát, de a garanciaprogramokból július közepéig még nem költöttek semmit.
Kelet-Közép-Európában Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában nincs olyan bankmentő program, amelyhez brüsszeli bizottsági, azaz versenyfelügyeleti hozzájárulás kellett volna. Ausztriában a jóváhagyott programok összértéke a GDP 32,8 százalékának felel meg, a tényleges felhasználás a hazai össztermék 8,7 százalékát érte el július közepéig.
Magyarországon bankok tőkefeltöltésére a GDP 1,1 százalékának megfelelő összeg hagytak jóvá, amelyből eddig a GDP 0,1 százalékának megfelelő összeget használtak fel. A bankok kötelezettségeinek szavatolására jóváhagyott összeg a GDP 5,9 százalékának felel meg, de ebből július közepéig még semmit sem költöttek. A bankok hiteltevékenységének segítésére szolgáló más beavatkozások a GDP 2,6 százalékába kerültek. Összességükben a Magyarországon jóváhagyott intézkedések kerete a GDP 7,1 százalékának, a ténylegesen felhasznált összegek a 2,7 százalékának felelnek meg, a brüsszeli bizottság által nyilvánosságra hozott táblázat szerint.
