szerző:
hvg.hu

Éles szakmai vita alakult ki az egyik internetes portálon arról, hogy alkalmazni kell-e az evásnak a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a tb-járulékalap meghatározásakor. Csak az evásnak kell. A nem evás vállalkozó pedig a tényleges tb-járulékalap után fizetheti a járulékot.

A törvény egyértelműen fogalmaz: vagy a tevékenységre jellemző kereset a tb-járulék alapja, vagy „a tényleges járulékalapot képező jövedelem”. Nincs több variáció. A tényleges jövedelemre egy alsó korlátot határoz meg még a törvény, legalább a minimálbér. Tehát, ha valaki ténylegesen 50 ezer forint jövedelmet vesz fel személyes közreműködésért, akkor a járulék alapja 73 500 forint.

A félreértést valószínűleg egy téves, nehezen védhető könyvelői gyakorlat okozza. Eszerint a vállalkozók a minimálbér után fizetik meg a járulékot, de nem vesznek fel személyes közreműködésért jövedelmet. Ez azt jelenti, hogy a tényleges jövedelem nulla forint. Ezt azonban nagyon nehéz védeni egy adóhatósági vizsgálatnál. A helyes gyakorlat az lenne a minimum járulékalap elkerülésére, hogy a vállalkozó a minimálbérnek megfelelő személyes közreműködői díj nettó összegét veszi fel ténylegesen. Ez a jövedelem a tb-törvény 4.§ k) pontjában meghatározott járulékalapot képező jövedelem fogalmának felel meg, mert beletartozik az összevont adóalapba. Ez lesz a tényleges járulékalap.

De mi a helyzet az evásoknál?

Náluk értelmezhetetlen fogalom a tényleges járulékalap. A tb-törvény 4.§ k) pontjában meghatározott járulékalapot képező jövedelem fogalma evásra nem vonatkozhat, mivel bevétele nem tartozik az összevont adóalapba. Az eva megfizetése után megmaradó összeg nemcsak a személyes közreműködői díjat fedezi, hanem szétválaszthatatlan módon a költségeket és az osztalékot is. Tehát az evás nem tud részletes nyilvántartást vezetni az általa vélelmezett személyes közreműködői díjról, mert az már a tevékenységre jellemző kereset meghatározását jelenti.

Hogyan kell meghatározni a tevékenységre jellemző keresetet a tb-járulék szempontjából?

Tévesek azok a jogértelmezések, amelyek az szja-törvény bővebb meghatározását tekintik alapnak, hiszen az szja-törvény külön hivatkozás nélkül nem alkalmazható a tb-törvény fogalmi rendszerében. Gondoljuk csak meg, a minimálbér fogalmát is eltérően határozza meg a tb-törvény illetve az szja-törvény. Mivel a tb-törvény tartalmazza a tevékenységre jellemző kereset fogalmát, ezért azt kell alkalmazni. Ez pedig így szól: 4.§ q) „a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”. Ennek alapján az evásnak meg kell határoznia a tevékenységre jellemző keresetét. De erről nem kell az szja-törvény 16.§ (8) bekezdése szerinti feljegyzést készítenie, mert ezt a (9) bekezdés kizárja. Bármekkora járulékalap után fizeti az evás a járulékot, az sohasem a tényleges járulékalapot jelenti, hanem mindig a tevékenységre jellemző keresetet. Az ellenbizonyítás az adóhatóság feladata. Érdekes bírósági pereknek nézünk elébe – írja az Adózónán Angyal József okleveles adószakértő.

A cikk folytatódik itt.

MTI Vállalkozás

Módosult az eva-szabályozás május 15-én

Ötven százalékos kulcs érvényes az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 25 millió forintos bevételi értékhatárt meghaladó részére május 15-étől, a törvénymódosítást még tavaly fogadta el a parlament.

Munkaviszony

Az APEH válaszol: eva, szja, tőzsde

Eva mellett fizetett szja-t vissza lehet igényelni? Mi a teendője a nyugdíj mellett tőzsdéző adózónak? Rokkantnyugdíjas családtag milyen feltételekkel dolgozhat betéti társaságban? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.