Országosan 0,9, ezen belül Budapesten 1,1 százalékkal növekedtek a lakbérek májushoz képest júniusban a KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai szerint, ami azt jelenti, hogy az idei volt a legkisebb júniusi havi lakbéremelkedés a 2020-as járványidőszak óta, áll az Ingatlan.com hétfői közleményében. Az egy évvel korábbihoz képest országos szinten 5,2, a fővárosban pedig 4,7 százalékos volt az emelkedés.
Az idei enyhébb havi növekedés azért érdekes, mert júniusban rendszerint tempósabb albérletár-emelkedéssel fordul rá a piac az egyetemisták és főiskolások által dominált július-augusztusi főszezonra.
A kiadó lakások kínálata viszont egy hónap alatt közel 2,6 százalékkal csökkent. Budapesten 3,4 százalékkal szűkült a kínálat, miközben a legnagyobb vidéki városokban 0,9, a kisebbekben pedig 0,5 százalékkal lett kisebb a választék. A korábbi években viszont már májustól kezdve érezhető volt a kiadó lakások számának erőteljes növekedése.
A kínálat szűkülése az Ingatlan.com szerint részben azzal magyarázható, hogy a lakbérek középtávon egyre kisebb mértékben emelkednek, így a lakáskiadás már nem kínál akkora hozamot a befektetőknek, mint korábban.
A legnagyobb piacot lefedő Budapesten a kiadó lakóingatlanok havi bérleti díjának középértéke a tavaly júliusi 270 ezer forintról 260 ezer forintra csökkent. A szélsőségek: a legdrágább a II. és V. kerület 350 ezer forinttal, a legolcsóbb a XIX. kerület 210 ezer forintos medián bérleti díjjal.
A legnagyobb és legfelkapottabb egyetemvárosokban 200 ezer forint környékén húzódik meg a bérlők lélektani határa: Debrecenben 220 ezer forint a bérleti díjak középértéke, Szegeden, Győrben és Veszprémben pedig havonta kereken 200 ezer forintot kell fizetni átlagosan a kiadó lakást kereső bérlőknek. A legolcsóbb megyeszékhely Békéscsaba 115 ezer forintos mediánnal
