Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A vészkorszak elbeszélésére tett eddigi legkülönösebb kísérlet: képregény antropomorf egerekkel és macskákkal. A comics-történelem egyik legfontosabb műve most végre a hazai könyvespolcokra is felkerülhet. Összeállításunkban más, sok vitát kiváltott holokauszt-műveket is szemlézünk.
|
|
Art Spiegelman korszakos művének hazai megjelenése sokat tehet a képregény műfajának magyarországi újraértékeléséért. Szuperhősökből és Garfieldből eddig is el voltunk látva, ám tavaly óta a sokáig tetszhalott magyar képregényművészet és kiadás is újjáéledni látszik. Áttörés? Nos, egyelőre nem, de tény, hogy újra rendszeres, igényes publikációk látnak napvilágot. Az egykor csak a Füles újságban publikált regény-adaptációk most külön kötetekben jelentek meg. Egy kis kiadó a XIII. című kultikus francia sorozat hazai kiadására vállalkozott, PTSD címmel underground antológia-sorozat jelenik meg. Elindult egy magyar nyelvű online képregénybolt és virágzik a gyűjtői színtér.
Dohányfüst és kéményfüst Spiegelman önmagát is belerajzolta © www.lambiek.net |
A narrációnak az a formája ugyanis, amellyel Spiegelman kísérletezett, a kissé lenézett képregényt igazi felnőtt műfajjá avatta. Az alkotók számára persze addig is az volt, ám a magaskultúra vonakodott beemelni sáncai mögé; amikor a Maus 1992-ben Pulitzer-díjat kapott, új kategóriát kellett kreálni számára a díjazottak között. A képregény, vagy ahogy a nemzetközi színtéren a könyv alakban kiadott, hosszabb, narratív comics-ot hívják, a graphic novel új korszakába lépett a Maus megjelenésével.
Fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet is egyben a Maus, végső soron az emlékezés és elbeszélés lehetőségeit kutatja; kíméletlenül. Art Spiegelman rendkívül személyes művet alkotott. Apja, a lengyel zsidó
Állatok és/vagy emberek? Fekete-fehér metafora |
Ez a kód elsőre talán frivolnak tűnik, de Spiegelman annyira következetesen és természetesen használja, hogy rögtön a könyv elején „belemegyünk” ebbe a (kétségkívül kemény) játékba.
A Maus taposóaknákkal teli terepen egyensúlyoz. Amellett, hogy az állat metaforával elemeli történetét az író-rajzoló, komoly gondolkodásra késztet; hiszen a tipizálással éppen a fejelmélet kliséit veszi magára - szándékosan. Kártevőknek, rágcsálóknak a nácik nevezték a zsidóságot, de több más előítélet-klisét is használ Spiegelman, olykor ironikusan is, a franciák például békák. Közben éppenséggel Vladek, a művész idős, rigorózus, keserű és olykor elviselhetetlen apjától nem is áll távol némi rasszizmus sem, előítéletes a feketékkel szemben. A Maus formai játékai és – hogy Ottlikot idézzük az Iskola a határonból – „az elbeszélés nehézségei” nem érnek itt véget, a Maus nemcsak képileg, de nyelvében is különleges. Vladek egyfajta roncsolt angolt beszél, amely eltér a környezetében beszélt nyelvtől.
Kinyomtatom
Elküldöm
