Dr. Zwack, das ist ein Unikum!
– mondta a betegeskedő II. József császár és magyar király 1790-ben, miután dr. Zwack, udvari orvosa egy korty saját gyógynövénylikőrrel kínálta meg emésztést elősegítő orvosságként – legalábbis a Zwack eredettörténete szerint.
A különleges gyógynövénylikőr híre később túlnőtt a bécsi udvaron, majd ötven évvel később dr. Zwack egyik leszármazottja, Zwack József 1840-ben megalapította első üzemét. A szakmában „Generálisnak” nevezett szakember volt az, aki természetes alapanyagokra építve kezdte fejleszteni likőr- és szeszesitalgyártó vállalkozását. Az Unicumot 1883. május 22-én védjegyezték „az Unicum név alatt forgalomba hozott gyomorerősítő likőr megvédésére”, a cég saját története szerint az ital ekkor is a Zwack család 1790-ből származó titkos receptje alapján készült.
A történet azonban valakiben kétséget ébresztett. Annyira, hogy jogi útra terelte az ügyet: egy meg nem nevezett magánszemély a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult panaszával, miszerint a Zwack Unicum Nyrt. megtévesztően használja az Unicum eredetéhez kapcsolt 1790-es évszámot. Szerinte a cég weboldalán és kommunikációjában szereplő történet II. Józseffel és dr. Zwackkal történetileg nem igazolt, mégis az Unicum több mint kétszáz éves múltját támasztja alá a fogyasztók felé.
A bejelentő kitartott igaza mellett
A GVH első körben nem indított versenyfelügyeleti eljárást: 2025 márciusában arra jutott, hogy a bejelentésben foglaltak és a beszerzett adatok alapján nem állnak fenn az eljárás megindításának feltételei. A bejelentőt azonban ez nem tántorította el: bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig 2025 októberében megsemmisítette a hivatal döntését, és arra kötelezte a GVH-t, hogy 30 napon belül rendelje el a vizsgálatot. Ez tavaly meg is történt: azt kellett tisztázni, hogy megalapozottan használja-e a Zwack az Unicum eredetéhez kapcsolódó 1790-es évszámot.
A bejelentő ugyan a gyár 1840-es alapítását elfogadta, azt azonban vitatta, hogy az Unicum története valóban visszavezethető 1790-ig: érvelése szerint nincs ismert történeti adat arról, hogy II. Józsefnek lett volna Zwack nevű orvosa, ahogy arra sem talált nyomot, hogy a Zwack család 1840 előtt alkoholos italokat gyártott volna, a II. világháborút megelőző, kifejezetten erős Zwack-reklámokban sem bukkant fel az 1790-es évszám. A bejelentő szerint az eredetmítosz jóval később, Zwack Péter egyik 1989-es interjújában jelent meg először, majd a rendszerváltás után épült be a márka kommunikációjába.
Keserű történelem
Az európai történelem viszontagságai a Zwack cégtörténetén is végigkövethetők. Az Unicumot 1883-ban védjegyezték, 1895-ben pedig a Zwack József és Társai megszerezte a Császári és Királyi Udvari Szállító címet, a cég szerint a monarchia idején a vállalat több mint kétszázféle italával Közép-Európa egyik jelentős likőr- és szeszesitalgyártójává nőtt. A századforduló után született meg a híres „vizesemberes” Unicum-plakát, majd 1926-ra Zwack Lajos fiai, Zwack János és Zwack Béla is bekapcsolódtak a cég irányításába.
A két világháború között a vállalat még virágzott, de a gazdasági világválság és az amerikai szesztilalom visszavetette az élvezeti cikkek piacát, ezért az 1930-as években a gyártási kapacitások kihasználására izzólámpák és fénycsövek előállításába is belefogtak.
A valódi törést a II. világháború utáni államosítás és a titkos receptet őrző család emigrációja hozta: a Zwackok elveszítették a gyárat, miközben az állami tulajdonba került vállalat Budapesten tovább gyártotta és exportálta az Unicumot. (Az Arcanumban elérhető tudósítások szerint Zwack Péter már a rendszerváltás előtti interjúiban is azt állította, hogy a Magyarországon készülő ital nem volt azonos azzal, amelyet a család külföldön gyártatott: egy 1988-as rádióinterjúban a két ital közti különbséget a „fűösszetételben” jelölte meg, és azt mondta, Zwack Béla nem az eredeti receptet, hanem csak annak egy részét adta át az akkori Magyar Likőripari Vállalatnak.) Zwack János ezért az Egyesült Államokban pert indított a család korábbi amerikai partnere, a Kraus Brothers és a magyar állam ellen, hogy megvédje a védjegyeket, így sikerült elérni, hogy a Budapesten készülő ital Nyugaton ne használhassa tovább az Unicum nevet. Beverage Bitters márkanév alatt folytatódott az export.
Közben Zwack Péter Amerikában próbálta életben tartani a családi nevet: előbb Chicagóban és New Yorkban élt, majd a Jim Beammel kötött szerződést Zwack néven forgalmazott italokra. 1970-ben tért vissza Európába, ahol már az eredeti családi recept alapján készülő olaszországi Unicum gyártását és marketingjét felügyelte. Magyarországra 1987-88-ban költözött haza, majd 1989-ben a Peter Zwack & Consorten AG, a Budapesti Likőripari Vállalat, a Magyar Hitelbank és a Monimpex részvételével megalakult a Zwack Unicum Budapest Kft. A család végül 1992-ben, a privatizáció során nem kapta vissza az államosított vállalatot: megvették az államtól a több gyárat magába foglaló Budapesti Likőripari Vállalatot.
A két világháború között a vállalat még virágzott, de a gazdasági világválság és az amerikai szesztilalom visszavetette az élvezeti cikkek piacát, ezért az 1930-as években a gyártási kapacitások kihasználására izzólámpák és fénycsövek előállításába is belefogtak.
A valódi törést a II. világháború utáni államosítás és a titkos receptet őrző család emigrációja hozta: a Zwackok elveszítették a gyárat, miközben az állami tulajdonba került vállalat Budapesten tovább gyártotta és exportálta az Unicumot. (Az Arcanumban elérhető tudósítások szerint Zwack Péter már a rendszerváltás előtti interjúiban is azt állította, hogy a Magyarországon készülő ital nem volt azonos azzal, amelyet a család külföldön gyártatott: egy 1988-as rádióinterjúban a két ital közti különbséget a „fűösszetételben” jelölte meg, és azt mondta, Zwack Béla nem az eredeti receptet, hanem csak annak egy részét adta át az akkori Magyar Likőripari Vállalatnak.) Zwack János ezért az Egyesült Államokban pert indított a család korábbi amerikai partnere, a Kraus Brothers és a magyar állam ellen, hogy megvédje a védjegyeket, így sikerült elérni, hogy a Budapesten készülő ital Nyugaton ne használhassa tovább az Unicum nevet. Beverage Bitters márkanév alatt folytatódott az export.
Közben Zwack Péter Amerikában próbálta életben tartani a családi nevet: előbb Chicagóban és New Yorkban élt, majd a Jim Beammel kötött szerződést Zwack néven forgalmazott italokra. 1970-ben tért vissza Európába, ahol már az eredeti családi recept alapján készülő olaszországi Unicum gyártását és marketingjét felügyelte. Magyarországra 1987-88-ban költözött haza, majd 1989-ben a Peter Zwack & Consorten AG, a Budapesti Likőripari Vállalat, a Magyar Hitelbank és a Monimpex részvételével megalakult a Zwack Unicum Budapest Kft. A család végül 1992-ben, a privatizáció során nem kapta vissza az államosított vállalatot: megvették az államtól a több gyárat magába foglaló Budapesti Likőripari Vállalatot.
A GVH először azt tisztázta, hogy valóban hangsúlyos elem-e az 1790-es évszám a Zwack kommunikációjában, vagy csak a palack egyik kevéssé észrevehető részleteként jelenik meg. Arra jutottak, hogy az évszám feltűnik a Zwack hivatalos weboldalain is, egyebek mellett a „Történet”, a „Termékek” és a „Márkáink” menüpontokban, valamint a vállalati logóban, a márkatörténetben pedig olyan fordulatok kapcsolják össze az Unicumot az évszámmal, mint hogy „több mint 230 éve titok”, illetve a családi legenda Dr. Zwackkal, II. Józseffel és az 1790-es kóstoltatással. A tévéreklámokban, sajtóhirdetésekben, óriásplakátokon és citylightokon az évszám már kevésbé önálló állításként, inkább a palack részeként jelent meg.
Zwackék – illetve az őket az eljárásban képviselő Szecskay Ügyvédi Iroda és a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Győrfi-Tóth & Társai Ügyvédi Iroda – arra építették érvelésüket, hogy az 1790-es évszám nem a pesti Zwack-gyár alapítását jelöli, hanem a családi emlékezetre, a fennmaradt írásos dokumentumokra és levéltári forrásokra támaszkodó eredettörténetre utal: a Zwack család szeszgyártási múltja, illetve az Unicum története idáig vezethető vissza.
Ennek alátámasztására történészi szakvéleményt is benyújtottak, amelyet dr. Török Róbert történész-muzeológus készített.
A Zwack család nyilatkozata szerint a családfa a gyáralapító Zwack József nagyszüleiig vezethető vissza: ők a dél-csehországi Batelovban születtek, ahol a középkor óta éltek zsidók, a családi legenda szerint pedig a receptúra 1790 óta létezik. A védekezésben arra is hivatkoztak, hogy II. József 1782-es rendelete után a zsidók előtt megnyíltak bizonyos ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi foglalkozások, az italárusítási jog bérlete pedig gyakori megélhetési forma volt. A család egyik felmenőjét hivatalos közleményekben szeszfőzde-haszonbérlőként jelölték meg, Zwack József pedig 1840-ben alapította első cégét, 1847-ben szeszfőzési jogért folyamodott, 1852-ben gyáripari működési engedélyt kapott, 1860-ban pesti polgárjogot nyert, 1864-ben pedig szesz- és ecetgyárosként került be a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékébe.
Török szakvéleménye ezek alapján arra jutott, hogy a Zwack család felmenői már a XVIII. század végén, vagyis jóval az 1840-es pesti gyáralapítás előtt is szeszfőzéssel és más haszonbérleti tevékenységekkel foglalkoztak az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia több területén.
https://hvg.hu/360/20200522_Rendszervaltok30__Zwack_Peter_hvgportre_1990
Forrásként használták Zwack Péter országgyűlési életrajzát is, amelyben szintén a család morvaországi Batelovból származó őseiről írnak, akik már a XVIII. században szeszfélék készítésével foglalkoztak, az Unicum receptje pedig 1790-ből ered. (Zwack 1994-ben függetlenként, de az Agrárszövetség, az SZDSZ, a Fidesz és a Liberális Polgári Szövetség–Vállalkozók Pártja közös támogatásával jutott be a parlamentbe. 2002-ben az SZDSZ országos listájáról szerzett mandátumot, amelyről még abban az évben lemondott.)
A cég szerint az sem cáfolja az 1790-es eredettörténetet, hogy a Zwack J. gyár csak az 1880-as években tett védjegybejelentéseket, hiszen a receptúra története nem azonos a védjegyoltalom történetével: a XIX. században a gyártók gyakran védjegy nélkül léptek piacra.
A másik, kevésbé látványos érv a fogyasztói hatásról szólt. Zwackék szerint az 1790-es évszám nem önálló reklámígéretként működik, hanem a márka történeti világának része: a vásárlók számára nem a pontos dátum a döntő, hanem az Unicum régi, hagyományos, családi márkaként élő képe. Ezt egy 2026 januárjában készült marketing-szakvéleménnyel is alá akarták támasztani, a cég a saját keresési adataira is hivatkozott: a 2024 novembere és 2025 januárja közötti időszak Google Analytics-elemzése szerint a fogyasztók ezer különböző keresőkifejezést használtak, de az „1790” kifejezésre egyszer sem kerestek rá. Zwackék szerint az 1790-es dátum nem a rendszerváltás utáni marketingben jelent meg először: a család már az 1970-es évektől, az olaszországi gyártás és forgalmazás idején is feltüntette a palackon.
Rákerestünk az Arcanumban a korabeli anyagokra, ezek árnyalják a bejelentő állítását, hiszen a 168 Óra egy 1988-as rádióműsorának leiratában Zwack Pétertől megkérdezték, honnan származik az Unicum receptje, mire ő azt válaszolta:
Zwack Péter 1988-as interjújának leirata (részlet)
Arcanum
Az Esti Hírlap 1989. júliusi interjújában már még kerekebben közölte ugyanezt az eredettörténetet Zwack Péter, a bejelentő vélhetően erre a beszélgetésre utalt:
Az Esti Hírlapban 1989-ben megjelent beszélgetés részlete
Arcanum
Cikkünk megjelenése után Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke közölte:
Családi tulajdonú vállalatunk, a Zwack Unicum büszkén képviseli az európai szeszipar egyik leggazdagabb és legjobban dokumentált családtörténetét. Ezt az örökséget örömmel osztjuk meg mindenkivel, aki ellátogat az Unicum Ház Múzeumba, valamint a Soroksári út 26. szám alatti gyártóüzemünkbe. Bízunk benne, hogy a GVH eljárást lezáró végzés után ezt a kellemetlen ügyet végleg magunk mögött hagyhatjuk.
Hozott is döntést meg nem is
A GVH nem vette át teljesen Zwackék érvelését, a hivatal arra jutott, hogy nehezen tartható egyszerre az, hogy az 1790-es évszám csak hangulati elem, miközben a cég maga is a tradícióhoz és a történelmi eredethez kapcsolja azt, így az nem kezelhető egyszerű díszítésként. Ha a márka saját története szerint innen indul az Unicum több száz éves múltja, akkor ez az eredet kérdéséhez tartozhat.
A GVH végül annyira jutott, hogy „előfordulhat, hogy az Unicum 1790-ben a ma ismert formájában nem létezett”, de ez „nem is állapítható meg teljes bizonyossággal”.
A hivatal hozzátette: a Zwack által benyújtott iratok alapján számolni kellett azzal, hogy a családnak volt szeszfőzési múltja, és adottak lehettek „a szeszfőzési tevékenység folytatásához” szükséges technológiai feltételek, így nem tudták kizárni, hogy az 1790-es történet mögött állhatott valamilyen korai előzmény.
https://hvg.hu/elet/20220105_Igy_lettem_UNICEF_Zwack_Sandor
A fogyasztói hatás vizsgálatánál sem jutottak egyértelmű következtetésre: nem találtak olyan bizonyítékot, amely alapján ki lehetett volna mondani, hogy a vásárlók az 1790-es évszám miatt döntenek az Unicum mellett, viszont azt sem zárták ki, hogy a pontos évszám erősítheti a termék régi, történelmi márkaként élő képét. A végzés szerint ezért „a lehetséges fogyasztói értelmezés és az ügyleti döntés befolyásolására való alkalmasság kapcsán bizonytalanságok mutatkoznak”.
A hivatal végül arra hivatkozva szüntette meg az eljárást, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a megtévesztés megállapításához, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.
Az Unicum húzza a céget
A Zwack 2026 márciusával zárult üzleti évéről szóló friss tájékoztatója szerint a társaság mérsékelt árbevétel-növekedés mellett javítani tudta a nyereségességét. Bruttó árbevétele 39,6 milliárd forint volt, 2,1 százalékkal több az előző üzleti évnél, míg a jövedéki adóval és a DRS visszaváltási díjjal csökkentett nettó árbevétel 24,43 milliárd forintra nőtt. Az adózott eredmény 3,18 milliárd forint lett, ami 6,4 százalékos emelkedés.
A növekedés motorja továbbra is a hazai piac: a termékértékesítésből származó bevétel csaknem 90 százaléka belföldről érkezik. Különösen az Unicum teljesített jól, a márka árbevétele nőtt, amiben jelentős szerepe volt az Unicum Orange Bitternek. Az új ízvariánst 2024 őszén előbb a vendéglátásban vezették be, majd 2025 áprilisában a kiskereskedelmi forgalomban is megjelent. A Zwack a teljes éves eredménynövekedést elsősorban az Unicum értékesítési volumenének számottevő bővülésével magyarázza.
2024-ben vezették be az Orange Bitter variánst, akkor meg is kóstoltuk
Lakos Gábor
A külpiacok gyengébben teljesítettek: az export nettó árbevétele 2,4 milliárd forint volt, ami 5,1 százalékos visszaesést jelent. Romániában és a duty free csatornában nőtt az árbevétel, Olaszországban, Németországban és Szlovákiában viszont érezhető csökkenést könyvelt el a társaság.
A Zwack szavazati joggal rendelkező részvényeinek 50 százaléka plusz egy részvénye a Peter Zwack & Consorten Handels-GmbH-nál van, 26 százaléka a Diageo Holdings Netherlands B.V.-é, a fennmaradó 24 százalék mínusz egy részvény pedig közkézen van.
Nyitókép: Régi üveg az Unicum múzeumában Fotó: HVG / Fazekas István
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
