„Ugye, a magyarok mind olyanok, mint a Pál utcai fiúk?” – kérdezte Micsikó japán császárné egy budapesti fogadáson Békés Pált. Az író nem igazán volt kész a válasszal, inkább arra gondolt, hogy mi itthon tévedtünk. Nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a művészóriások a legismertebb magyarok a világban, hanem Boka és Nemecsek.

„Te Ernő! Téged nem hívtak úgy, hogy Nemecsek úr, sem úgy, hogy Nemecsek nemzettestvér, nem lettél sem Nemecsek bajtárs, elvtárs, polgártárs, te megúsztad a XX. századot. Igaz, ehhez korábban bele kellett halnod az életbe. Milyen fura, nem? A legendák halva születnek.” Ez pedig egy részlet abból a köszöntőből, amit Geszti Péter írt A Pál utcai fiúk megjelenésének 100. évfordulóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett kiállításra.

Újabb tíz év telt el, mire újra elérkezett egy legenda feltámasztásának ideje. A Vígszínházban bemutatott, Dés László-Geszti Péter-Grecsó Krisztián által írt és Marton László áéltal rednezett zenés darabról az e heti HVG-ben olvashat.

El lehet rappelni A Pál utcai fiúkat?

A dzsungel könyve két évtizedes sikere után ismét zenés játékot hoz Dés László és Geszti Péter a Vígszínház színpadára.