Az ötlet a korábbi Nagy könyv című műsor után fogant, ahol Geszti műsorvezető-szerkesztőként működött közre. A 2005-ös műsor - egy BBC-licensz alapján - arra vállalkozott, hogy kiderítse, mi Magyarország kedvenc regénye.

„Összehoztak stábokat, amelyek 25 perces filmekben dolgozták fel a listára került regényeket - ezek tulajdonképpen ajánlók voltak. Én A Pál utcai fiúkat választottam, és Török Ferenc filmrendezővel csináltunk belőle egy kisfilmet. A filmben szereplő srácoknak írtam pár rapszöveg-kezdeményt, és kiderült, hogy nagyon jól működnek, erős hatása volt a szereplőkre és a stábra is. Úgy éreztem, hogy jó lenne ebből egyszer egy zenés darabot csinálni, ha már úgyis a kedvenc regényem” – emlékszik vissza Geszti Péter.

(A Nagy könyvet végül az Egri csillagok nyerte, de Molnár Ferenc regénye is dobogós volt. A Pál utcai fiúk egyébként azon kevés kötelező olvasmányok egyike, amely a szakemberek szerint ma is rendben van, a mai gyerekek is értik, szeretik.)

A szövegíró a műsor és  a kisfilm sikere után elkezdett utánajárni, hogyan lehetne megszerezni a mű jogait. Kiderült, ez nem olyan egyszerű, hiszen a Molnár-jogutódok kilencen vannak, és több kontinensen laknak.

„Hosszú évekig nem sikerült megvalósítani az ötletet, de 2014-ben összefutottam egy vígszínházi előadás után Lukin Ágnessel, az egyik jogörökössel - ő mondta, hogy megváltozott a helyzet, és tudunk tárgyalni arról, milyen feltételek közt lehetne zenés színpadi adaptációt csinálni. Megkerestem Dés Lacit, és együtt kértük fel Marton Lászlót valamint Grecsó Krisztiánt. Az elmúlt három évben aztán rengeteget dolgoztunk rajta, bevonva a stábba Horváth Csabát és Radnóti Zsuzsát is.”

Noha a nézőknek elsőre furcsa lehet egy több,mint százéves regényt musical-köntösben elképzelni, a szerzőpáros úgy gondolja, csak nemes irodalmi anyagból érdemes zenés darabot összerakni, és azt is csak úgy, hogy az méltó legyen az eredeti műhöz.

Geszti és Dés - ahogy az előbbi jellemezte - "tökös, lendületes darabot" akart létrehozni, ami leporolja a regényhez tévesen kapcsolódó régies asszociációkat.

„A musical műfaja azért is van gondban, mert nagyon kevés valódi történetet mesél el. Ma már inkább a zenés show-k mennek a Broadwayen meg a West Enden. Írhatunk bármilyen jó dalokat, ha nem jó a történet, akkor érdektelen lesz. Olyan formátumot szerettünk volna létrehozni, amely nemcsak zenében és szövegben, de rendezésben is egyedi, és nem követi a musical hagyományos, meglehetősen édeskés és gyakran őszintétlen világát. A Pál utcai fiúk a magyar kultúra egyik fontos magja, a benne szereplő fogalmak, kifejezések meghatározzák a gondolkodásunkat, közbeszédünket, úgyhogy a léc eleve magasan volt.”

A dalok szerzői dönthettek volna úgy is, hogy egy klasszikus musicalszínházat keresnek meg az ötlettel, de úgy gondolják, hogy egy ilyen történetet csak úgy lehet jól elmondani, ha a színészi játék is hiteles és erőteljes, nem pusztán az éneklés. „A musicalszínházakban - tisztelet a kivételnek - ez rendszerint nem így van, nem csak itthon nem, a világon máshol sem. Végül, de nem utolsósorban, annak is van üzenete, hogy Molnár Ferenc a Vígszínház házi szerzője volt, ennek a darabnak tehát egyértelműen ott van az otthona.”

És azt se feledjük, hogy A dzsungel könyve is a Vígszínházhoz tartozó Pesti Színházban hozza még ma is az állandó teltházakat.

Dömölky Dániel

Gesztit arról is megkérdeztük, hogy számítanak-e akkora sikerre, mint amit előző zenés játékuk hozott, de szerinte butaság lenne bármit is elkiabálni. Abban hisznek, hogy A Pál utcai fiúkban olyan értékek és eszmék jelennek meg, amelyek igencsak ráférnek a mai társadalomra.

„A mi feladatunk az, hogy a regény érvényességét átélhetővé tegyük a zene és a színház eszközeivel minden generáció számára. Fontosnak tartjuk, hogy az önazonosságnak, bátorságnak és önfeláldozásnak ez a tipikusan kelet-európai története meglelje a helyét a színpadon is. Bízunk benne, hogy az emberek rátalálnak, és valóban azt érzik majd, amit mi éreztünk akkor, amikor írtuk.”

A főbb szerepekben Fesztbaum Béla, Vecsei Miklós, Wunderlich József, Józan László és Csapó Attila látható, az előadást Marton László rendezi. Bemutató: november 5-én.