A mérőműszerekkel felszerelt járművet úgy tervezték, hogy a bolygó felszínét legalább három hónapon át vizsgálhassa. Adatokat várnak tőle a talaj szerkezetéről, a légkörről és egyéb természeti körülményekről, vízről, jégről, amennyiben lesznek ilyenek. Neve még nincs: a bejelentéssel egy időben nyilvános felhívást is közzétettek, amelyben keresik a járgány legtalálóbb nevét és a rá utaló legötletesebb logót.

China National Space Administration

A szerkezet működtetéséhez szükséges energiát négy napelem fogja biztosítani, kettővel több, mint Kína első holdjárójáét a szolgálatból nemrég végleg kivont, 60 kilóval könnyebb Jáde nyúlét.

A Marsot célba vevő expedíció "példátlan kihívást" jelent a kínai szakemberek számára – jelentette ki a Hszinhua hírügynökségnek Csang Zsung-csiao, a misszió vezetője. Elmondta, a Marsra indítani tervezett szonda és a leszállóegység 7 hónapos utazás után válik majd el egymástól a bolygó északi féltekéjén. Utóbbi tizenhárom különböző rakománya között távérzékelő kamera és földradar is lesz.

Chinese State Administration of Science, Technology and Industry for National Defense

Kína volt a harmadik ország, amely sikeresen juttatott holdjárót a Föld kísérőjére, és eddig az Egyesült Államok az egyetlen, amely a vörös bolygóra marsjárókat küldött. (A Curiosity egy igen látványos fotót is készített a Marsról.) Egy közös európai-orosz misszió folyamatban van.

A kínai űrkutatás nagy lépésekkel halad előre. A kelet-ázsiai óriás 2003-ban a világon harmadikként küldött az űrbe űrhajóst saját rakétájával. 2013-ban sima leszállással juttatta a Csang'o-3 űrszondát a Holdra, ahol üzembe helyzeték a Jáde nyúl nevű rovert. A tervek szerint 2036-ig Kína embert küld a Holdra.