Szöllősi György nem gyors ember, de megdolgozik a pénzéért: a magyar Four-four-two főszerkesztője, a Puskás Ferenc Akadémia kommunikációs igazgatója közel egy hétig dolgozott minden idők legrosszabb magyar kupaszezonjának felelősét keresve. Pedig a felcsúti Döbrögi-birtok mindenese olyan következtetésre jutott, amit a bármelyik közösségi oldal egybites kormánypárti trollválogatottja másodpercek alatt tök ingyen meg tud fogalmazni: a felelős természetesen Gyurcsány Ferenc.

A jószágigazgató érvelése roppant egyszerű, idézzük: „A foci olyan műfaj, amelyben a befektetett pénz és munka tíz, tizenöt, húsz év múlva hoz gyümölcsöt. A magyar foci kudarcáért a most regnáló kormányt és MLSZ-t hibáztatni olyan, mint odaállni egy tavaly ültetett facsemete mellé, és gúnyosan rámutatni: hát ezen még gyümölcs sincs! Ne is öntözzük, ne is metsszük hát, minek a rápazarolt energia? Akkor ugyanis, amikor a mára termőre forduló fákat kellett volna elültetniük azoknak, akiknek módja lett volna rá, éppenséggel a fakitermeléssel voltak elfoglalva…”

Szöllősi Györgynek biztosan azért kellett öt nap ennek az egyszerű igazságnak a kimondásához, hogy érvelését történelmi kontextusba ágyazhassa. Figyeljünk csak!

„Puskás Ferencet és Kocsis Sándort nem Rákosi Mátyás vagy Farkas Mihály tanította meg futballozni, hanem bizony ők is a klebelsbergi nemzeti kultúr- és ifjúságpolitika ’termékei’. Az említett elvtársak csak a szüretet, a gyümölcsszedést szervezték meg viszonylag  jól, amikor ’learatták’ a korábbi munka ’termését’” – írja a huszadik századi magyar oktatáspolitika ismert szakértője.

Hogy a magát Rákosi, Franco, Stroessner és Kádár diktatúráiban egyaránt feltaláló őstehetség, Puskás Ferenc minek a terméke, arról viszonylag sokszor értekeztünk (többek között itt, itt meg itt), figyelmünket most fordítsuk inkább a húszas évek ismert utánpótlás-edzője, Klebelsberg Kuno életműve és az Aranycsapat teljesítménye közötti ok-okozati összefüggésekre. Aztán persze levonunk pár következtetést, ahogy Szöllősi Györgytől tanultuk.

Ha hihetünk a huszadik századi történetírás szakértőjének, akkor a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként 1922 és 1931 között valóban maradandót alkotó Klebelsberg Kuno oktatáspolitikája közvetlen hatást gyakorolt Puskás (született 1927-ben) és Kocsis (született 1929-ben) labdarúgó-pályafutására.

Sajnos Plankó kolléga ismét bebizonyította, hogy a magyar online újságírás még mindig éretlen Szöllősi György tanításainak befogadására – a 444.hu újságírójának ezúttal sem telt többre rosszízű fanyalgásnál. Mi azonban kötelességünknek érezzük, hogy megszívleljük és aktualizáljuk a szakember történelmi fejtegetéseit.

Van ugyanis egy tehetséges fiatal focista, aki profi pályafutását épp a Puskás Akadémia csapatában kezdte – abban a csapatban, amely idéntől nem csupán NBI-es, de a szezon nyitómeccsét is játszotta a Pápával (igazságos pontosztozkodás lett a vége természetesen, még Gyurcsány Ferenc szülővárosa sem érdemel kollektív büntetést a fiatal magyar demokráciában).

Orbán Gáspár 1992-ben született, és Szöllősi professzor Puskás-Kocsis axiómája alapján pályafutásának sikere vagy kudarca annak az oktatási miniszternek a felelőssége lesz, aki Gáspár kettő/négy éves korában állt a tárca élén.

Nyilván egyikünk sem gondolja komolyan, hogy egy Magyar Bálint (aki Gáspár négyéves korában vezette a tárcát) ténykedése a legkisebb mértékben is befolyásolhatja a fiatalember sportsikereit, különben is örüljünk együtt a KDNP-vel az SZDSZ megszűnésének. Így sajnos megdől az Orbán-Puskás párhuzam, de ott van még Szöllősi professzor axiómájából szintén következő Kocsis-analógia.

Orbán Gáspár kétéves korában nem más, mint Mádl Ferenc vezette az oktatási tárcát. Ha elfogadjuk a Szöllősi György-féle történésziskola tanítását, a minden idők legeredménytelenebb magyar első osztályába a Puskás Akadémiával feljutó fiatalember eddigi és jövőbeni pályafutása a néhai államfő oktatási miniszteri tevékenységének eredménye lesz. A hálátlan utókor meg majd aratja a babérokat.