Ha úgy érzi, a világ túl gyorsan változik, ne olvasson tovább, mert rossz hírem van: ennél sokkal gyorsabb változás várható.

A vezető amerikai vállalatokat tömörítő S&P 500-ba tartozó cégek élettartama az elmúlt 55 évben átlagosan 61-ről 18 évre csökkent. Ez azt jelenti, hogy a piac, még soha nem fejlődött ilyen tempóban, mint ma, és a trendek szerint ez a ciklus egyre rövidül.

Magyarország és Európa számára éppen ez a gyorsuló változás ad esélyt a felzárkózásra. Lehetőséget arra, hogy utolérje Amerikát és Ázsiát. A világ 29 legnagyobb informatikai cége közül mindössze három európai: Ericsson, SAP és az Asml and Arm. Miközben hamarosan nem lesz olyan iparág, amely ne függene az információtechnológiától. Ha szeretnénk, hogy a gyerekeinknek legyen jövője és munkahelye, vagy akár csak a saját jövőnket szeretnénk biztonságban tudni, létfontosságú, hogy sokkal versenyképesebbé váljunk. Nem maradhatunk ennyire lemaradva, Európának és így Magyarországnak is valódi vállalati sikerekre, ebben a rangsorban is értelmezhető üzleti eredményekre van szüksége.

Úgy döntöttem ezért, hogy csatlakozom a Nemzeti Innovációs Hivatal Gazella programjának szakmai zsűrijéhez, amelynek keretében inkubátorházakat akkreditálunk állami támogatásra, mert úgy gondolom, a program segíthet Magyarországnak arról tanulni, milyen vállalkozói attitűd és tudás szükséges globálisan sikeres cégek építéséhez és túléléséhez.

Sokáig gondolkodtam és mérlegeltem, míg eldöntöttem, részt vállalok a programban. Főként azért, mert fontos látni, hogy a legegészségesebb befektetői piacok nem államiak, és tisztában vagyok vele, hogy Magyarországon az állami informatikai költések megítélése vitatott, mégis szeretnék azon dolgozni, hogy ez a piac fejlődjön, mert meggyőződésem, hogy a Gazella program, ha sikeresen működik, segít a jelenlegi helyzeten.

Ahhoz, hogy komoly kísérletet tegyünk a magyar startup kultúra felépítésére és bővítésére, nem csak nekem kell majd kilépnem a komfortzónámból, hanem minden szereplőnek. Az ötletgazdaságban a kreativitás nyer a tapasztalat felett. Hozzá kell szoknunk a kockázatvállaláshoz és a gyors bukásokhoz. Egy tapasztalt és nemzetközi kapcsolathálóval rendelkező befektetői kört kell építenünk, akik a rövid távú nyereségek helyett a hosszú távú célok elkötelezettjei. Olyan üzleti lehetőségekben kell gondolkodni, amelyek értéket hoznak az emberek életébe és képesek megváltoztatni a világot. Fontos tisztán látni, hogy még a legerősebb hagyományokkal rendelkező Szilícium-völgyben is, 4-ből 3 startup elbukik,  az 1 millió dollárnál nagyobb befektetések 75 százaléka nem térül meg. A sikeres negyedrész viszont képes arra, hogy az iparág növekedjen, lehetőséget adjon fiataloknak, és arra, hogy a büszkeség valós eredményekre és tudásra támaszkodhasson.

Számíthatunk rá, hogy az első Gazella program ennél nem teljesít jobban. A források állami eredete, illetve az előző JEREMIE programok tapasztalata alapján azt is tudjuk, hogy hosszú még az út, ami egy egészséges magánbefektetői piachoz vezet.

Mindezek mellett, a Gazella program egy esély, hogy a meglévő folyamatok új lendületet kapjanak, vállalkozók és befektetők új generációja a jövőre készítse fel Magyarországot. Jó példa erre Finnország és Izrael, ahol az állami támogatás vitamininjekcióként hatott a hosszú és nehéz tanulási folyamatban. Szintén fontos, hogy az állam erre nem képes egyedül. Szerencsére számos startup szervezet, valamint Magyarország legsikeresebb startupjai: a LogMeIn, a Ustream és a Prezi sok időt és pénzt költ arra, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat a Bridge Budapesten keresztül.

A zsűriben végzett munkám során nem csak afelé leszek elkötelezett, hogy a legjobb inkubátorok kapjanak akkreditációt. Célom a transzparencia elősegítése és a nemzetközi piacokon megszerzett tapasztalatom átadása.