A Le Monde francia lap szembeszáll azokkal a nyugtatgató nyilatkozatokkal, amelyek szerint az Európai Unió így is működőképes marad, hiszen a nizzai szerződés rendelkezései biztosítják a jogi keretet további működéséhez. Tisztán jogi szempontból ez igaz lehet, ám kétségtelen tény, hogy megtört az alkotmány megfogalmazásában megnyilvánuló politikai lendület. Ez azért nagy baj, mert amúgy is éppen a dinamizmus hiányzott leginkább az európai építkezés folyamatából - fejtegeti a francia hírmagyarázó. Szerinte a kettős népszavazási kudarc igenis súlyos válság nyitánya az Európai Unióban.
 
Előbbre tolt nemzeti érdekek

A De Telegraaf hírportálja © hvg.hu

A baloldali liberális Libération kommentátora szerint a nemzeti érdekek láthatólag előtérbe kerültek ismét az integráció rovására, és ez nemcsak a szóban forgó két országban figyelhető meg, de más tagállamokban is.

A franciák szociális modelljüket, a hollandok nemzeti identitásukat, a luxemburgiak az adóparadicsomukat féltik, a németek a márka visszaállításáról álmodoznak. Olyan mérvű a nemzeti szempontok előtérbe kerülése, hogy a nacionalizmus újraéledésétől kell tartani. A párizsi lap vészterhes visszalépésként értékeli ezt a fejleményt. Az európai építkezés éppen azzal a céllal indult el, hogy a földrész megszabaduljon a nacionalizmus szélsőségeitől - emlékeztet.

A Berlingske Tidende konzervatív dán lap szerint a kettős népszavazási kudarc az EU-politikusok jogos büntetése azért, hogy buzgón elmerültek az alkotmány tervezgetésében, elhanyagolva közben Európa alapvető problémáinak megoldását. A vezető európai politikusoknak fel kellene ébredniük végre, és az EU éveken át elhanyagolt központi problémáival kellene foglalkozniuk. Az európai építkezésnek ártó súlyos kötelességszegés lenne a részükről, ha megpróbálnák mesterségesen életben tartani az európai alkotmányt a kilátástalan ratifikációs folyamat erőltetésével.

A De Telegraaf holland újság a népszavazás intézményének hasznosságát veszi górcső alá. A holland parlament többsége most úgy véli, hogy több népszavazással áthidalható lenne a politikusok és a polgárok közti szakadék. A lap elemzője kétségbe vonja ezt. Szerinte a népszavazások mindig konzerváló hatásúak, útjába állnak a szükséges újításoknak, gyengítik a politika cselekvőképességét.   

Megújulást hozhat

A Der Standard baloldali liberális osztrák lap Európa megújulásának első lépéseként értékeli "a neoliberális EU-alkotmány" leszavazását.  Az osztrák hírmagyarázó szerint azok többsége is hisz a közös Európában, akik most nemet mondtak, csakhogy egy másik Európában, olyanban, ahol a polgárok tényleg beleszólhatnak az ügyek intézésébe, ahol érvényesül a szociális igazságosság, ahol a munkanélküliek megélhetése is biztosítva van,  ahol nem árusítják ki, hanem megbecsülik a környezetvédelmi vívmányokat.  A neoliberális alkotmány elvetése az első lépés lehet egy ilyen új arculatú Európa felé - vélekedett az osztrák cikkíró.
 
A Neue Zürcher Zeitung elemzője is úgy vélekedett, hogy az alkotmány franciaországi és hollandiai elutasítása nem jelenti az európai gondolat elvetését. Mint írta, pozitív indítékok is felfedezhetők a negatív népszavazási eredmények mögött: a francia és a holland szavazók egyebek között arra figyelmeztették nemleges voksaikkal az állami vezetőket, hogy demokratikusabb és megfelelőbb módszerekre van szükség az európai integráció fejlesztésében.