Ariel Saron izraeli miniszterelnök elítélte és "egy vérszomjas terrorista alávaló tettének" nevezte a vérfürdőt, amely 1990 óta a legvéresebb izraeli arabok ellen elkövetett támadás volt. Giedon Ezra közbiztonsági miniszter "borzalmas terrorista merényletnek" mondta a buszon történteket. 

A meglincselt lövöldöző © AP

Az Israel TV úgy tudja, hogy a katonaruhát viselő, szakállas fiatalember - aki az arabok lakta észak-izraeli Sefáram városánál szállt fel a Haifába tartó távolsági buszra és kisvártatva tüzet nyitott - a Jordán folyó nyugati partvidékének egyik legszélső-ségesebb zsidó telepéről való volt. A telepet az 1990-ben New Yorkban megölt Kahane rabbi követői irányítják, akik azt vallják, hogy az arabokat ki kell toloncolni Izraelből és Ciszjordániából. Az izraeli parlament arab képviselői úgy vélekedtek, hogy izraeli szélsőségesek által elkövetett terrorcselekmény történt. Egyikük, Mohammed Barakeh kijelentette, hogy voltak figyelmezető jelek, amelyek egy ilyen támadás veszélyére utaltak. A terrorcselekmény alig két héttel előzi meg a Gázai övezetből tervezett izraeli kivonulás kezdetét, amely súlyos feszültségeket szít a zsidó államban.

A rendőrség csütörtökön mintegy 450 zsidó szélsőségest vett őrizetbe, akiknek az előző éjszaka szervezett tiltakozás résztvevőiként sikerült beszivárogniuk a Gázai övezetbe. Biztonsági források közlése szerint szerda éjszaka több ezer szélsőséges vonult Ofakím dél-izraeli városból az övezethez, hogy tiltakozzon a 21 gázai övezeti zsidó telep felszámolása ellen. Miután azonban a nagy erőkkel felvonult rendőrök és katonák elzárták előlük az utat, csak néhány száz tüntetőnek sikerült bejutnia az övezetbe, s ők Niszanit kolónián húzták meg magukat.

Gázában csütörtökön tízezernyi palesztin ünnepelte az Ariel Saron vezette kormány tervei szerint augusztus 17-től kezdődő izraeli kivonulást. A Palesztin Hatóság által szponzorált esemény résztvevői táncoltak, énekeltek, a levegőbe lövöldöztek és a néhai elnök, Jasszer Arafat képét emelték a magasba. "Nem fogadunk el egy ideiglenes határok közé szorított államot... Menetelésünknek csak Jeruzsálemben lesz vége - jelentette ki az ünnepségen mondott beszédében Ahmed Korei palesztin elnök. "Ma Gáza, holnap Jeruzsálem" - skandálták sokan az ünneplő palesztin tömegben. A palesztinok az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemet akarják megtenni a Gázai övezetet és Ciszjordániát magába foglaló leendő államuk fővárosává. Izrael, amely mindhárom területet az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el, ugyanakkor szilárdan hangoztatja, hogy soha nem adja fel nagyobb ciszjordániai településeit, s nem hajlandó Jeruzsálem újbóli felosztására.

Közben az egyiptomi biztonsági erők tisztjeit is bevonták annak az új, ötezer fős palesztin fegyveres testületnek a kiképzésébe, amelyet azért hoznak létre, hogy őrizze a kiürített zsidó településeket és megakadályozza a fosztogatásokat, valamint azt, hogy a Gázai övezetben nagy hatalommal bíró fegyveres szervezetek törvénytelenül rátegyék kezüket az ott lévő ingatlanokra. A Palesztin Hatóság szeretné fegyveres konfliktus nélkül lebonyolítani a gázai övezeti zsidó települések és katonai támaszpontok várhatóan egy hónapon át tartó átvételét.   

A gázai övezeti zsidó telepesek képviselője bejelentette, hogy inkább lerombolják közel 400 hektárnyi melegházaikat, minthogy használható állapotban hátrahagyják azokat a palesztinoknak. Az izraeli kormány, amely kárpótolja a telepeseket hátrahagyott házaikért és üzleteikért, a melegházakért csupán részleges jóvátételt ajánlott fel, arra számítva, hogy egy harmadik fél felvásárolja azokat. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) tárgyalásban áll a telepesekkel, hogy 12,5 millió euróért felvásárolja a melegházakat és az izraeli kivonulás után átadja azokat a palesztin parasztoknak, tárgyalásaik azonban zsákutcába jutottak - közölte a telepeseket képviselő Ejtan Hadari. Hadari elmondta: a jövő hét elejére munkagépeket rendeltek a helyszínre, hogy ledöntsék a mintegy 3500 izraeli melegházat és felszaggassák az elektromos és vízvezetékeket. Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy a bejelentés a tárgyalási taktika része.

Izraeli katonák őrizetbe vették csütörtökön az Iszlám Dzsihád ciszjordániai szóvivőjét: Háder Adnánt egy hajnali rajtaütésben fogták el egy társával együtt - közölte az izraeli rádió. Elfogták a szélsőséges palesztin szervezet nyolc másik tagját is. Az Iszlám Dzsihád elítélte az őrizetbe vételeket, a tűzszünet megsértésének minősítve azokat, de nem fenyegetőzött megtorlással. Adnán már hétszer került izraeli fogságba, legutóbbi, egyéves börtönbüntetéséből áprilisban szabadult ki. Az Iszlám Dzsihád a februárban hirdetett tűzszünet óta több támadást is végrehajtott izraeli célpontok ellen, de azt állította, hogy ezek csak megtorlások voltak a tűzszünet izraeli megsértéseire. Legutóbb július 13-án a szervezet egy aktivistája öngyilkos merényletet követett el, öt izraelit ölve meg Netánjában. A Gázai övezetből kiköltözni készülő telepesek megkezdték fegyvereik önkéntes leadását. A televízió mutatta, amint Gan Or telep lakosai géppisztolyokat, aknavetőket és gránátvetőket adnak át a hadseregnek, amely leltárt készít róluk.