A Los Angeles-i magyar maffia nyomában (1. rész)

Üzletembereket, a kilencvenes évek leszámolásos merényleteinél célpontként felbukkant alvilági figurákat, és az LGT zenekar Amerikában meggyilkolt gitárosát is összefüggésbe hozták rendőrségi források azzal a bűnszervezettel, amely a hetvenes-nyolcvanas évektől a rendszerváltásig regnált Kaliforniában. De vajon mi a valóság és mi csupán legenda mindabból, amit az amerikai és magyar bűnüldözők egyaránt a Los Angeles-i magyar maffiaként emlegettek anno? Kétrészes cikksorozatunkban ennek járunk utána.

„Ha egy-egy esetben sikerült is gyanúsítottakat produkálni, az begubódzott, nem volt hajlandó szóba állni a rendőrséggel. Ugyanakkor az ország legjobb ügyvédei jelentek meg körülötte, és mindent megtettek, hogy védencüket kiszabadítsák. (…) Szervezetté vált a bűnözés” – emlékszik vissza erre az időszakra Nem kérek bocsánatot című könyvében Tonhauser László nyugalmazott rendőrezredes.

A rendőrnyomozó szerint a „bűnözői csoport vezéregyéniségeit az ország legjobb és legdrágább ügyvédjei védték, nem egyet az USA-ból, Los Angelesből fizettek dollárban”. Egy Bujtor néven ismert betörő ügyvédje például különösebb nehézség nélkül kiutazhatott Los Angelesbe, ahol – információink szerint – Szendrőékkel találkozott. Ez – állítják rendőri forrásaink – nem történhetett volna meg abban az időben anélkül, hogy az ügyvédnek ne lettek volna magas belügyes vagy titkosszolgálati kapcsolatai.

Titkosszolgálati szál

Könyvében Tonhauser egyébként utalt is arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált: a titkosszolgálat és a bűnözői csoport egy-egy tagja, valamint a Los Angeles-i társaság között kapcsolat van. „A Budapest II. kerületben tartottunk házkutatást egy gyanúsítottnál. Már ki voltak téve az asztalra a megtalált bűnjelek, amikor megjelent két jól öltözött úriember, és kihívott a lakásból engem, mint az eljárás parancsnokát”, majd „elvitték a teljes aktát, bűnjeleket és magát a személyt is”, aki a továbbiakban nem szerepelt az ügyben.

Hasonló kijelentést tett Dr. Kiss Ernő rendőr dandártábornok, az Országos Rendőr-Főkapitányság Bűnüldözési Igazgatóságának volt főigazgatója, igaz, már 2000-ben, az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság előtt.   "A titkosszolgálatok szerepe a magyarországi szervezett bűnözéshez... - megint egy olyan terület... Tonhauser úr elég plasztikusan mondta, hogy a politikai rendszerváltozás előtti időszakokban milyen dolgok voltak. Akkor voltak olyanok - és azt hiszem, ma már ez nem tartozik a titkok körébe, volt olyan lehetősége az akkori állambiztonsági szervnek, hogy megjelent egy papírral és elvitte a bűnügyet. Akkor volt az MSZMP KB-nál és egyéb más szerveknél hatásköri lista, és emlékszem arra, hogy nagy barbatrükk kellett ahhoz, hogy egy KB-tagot, a valamikori Egyesült Izzó vezérigazgatóját a magyar rendőrség gyanúsítottként kihallgassa, mert ehhez főtitkári engedély kellett" - mondta Kiss.

Tonhauser gyanúját megerősítették a társaságot jól ismerő Los Angeles-i forrásaink is, akik szerint a kiszöktetett bűnözők között gyakran dúló belháború éppen amiatt folyt, mert nem tudták, ki kinek dolgozik és kinek vagy milyen szervnek a megbízásából, segítségével jutott ki Kaliforniába. Noha a magyarok egymás között hasonlóan erőszakosak voltak, mint az olasz, orosz vagy latin-amerikai maffiacsoportok, mégis kínosan ügyeltek arra, hogy ne sértsék más nemzetiségű bűnözői szerveződések érdekköreit.  

Ellenlábasok

Úgy tudjuk, hogy Zubovicsék és a Szendrő-féle társaság között folyamatos háborúskodás dúlt. Noha Szendrőék segítették kijuttatni Zubovicsot és Horváthot, a két betörő később – más betörőtársakkal, például Rigor Sándorral és Kolovics Jánossal együtt – önállósította magát, és elszakadva Szendrőéktől kizárólag betörésekre szakosodott.

Zubovicsék társaságában tűnt fel a világhírű Brodszky Miklós zeneszerző unokaöccse, Putter Tamás is, akire egy ízben rá is lőttek, ám ő túlélte e merényletet. Putter egyik régi ismerőse azonban a hvg.hu-nak nyilatkozva kizártnak nevezte, hogy az időközben kábítószerfüggővé vált Putter bármilyen bűnszervezet tagja lett volna, azt azonban elismerte, hogy Zubovicsékkal összejárt. "Putter vígan megélt a nagybátyja utáni jogdíjakból, hatalmas villája volt Beverly Hillsben. Az igaz, hogy Zubovicsék szállították neki a kokaint, de nem hiszem, hogy betörésekben sáros lett volna" - mesélte régi ismerőse a hvg.hu-nak.

Pedig a Zubovics-féle társaság olyannyira veszélyes volt, hogy folyamatosan figyelte az FBI - jóllehet ugyanilyen figyelemmel kísérte Simonékat is. Mindenesetre Rigort, Kolovicsot és Horváthot le is tartóztatták. Házuk átkutatásakor betörésből származó értékeket is találtak a szövetségi nyomozók. Ugyanehhez a körhöz tartozott még információink szerint T. Pál is, akinek a neve – Zubovicshoz hasonlóan – a kilencvenes években Magyarországon zajló alvilági leszámolásban ismét előkerül. Igaz, akkor - Zubovicshoz hasonlóan - már célpontként.

A Los Angeles-i magyar maffiáról szóló cikksorozatunk második része itt olvasható.