2006. szeptember 11., hétfő, 06:45
• Utolsó frissítés: 2006. szeptember 11., hétfő, 09:09
Az USA-ellenes terrortámadás ötödik évfordulóján sokan egyre nehezebben tudják elkülöníteni az egykor történteket a hozzájuk tapadó, egyre gyarapodó összeesküvés-elméletektől.
|
Az összeesküvés-elméletek Lakatos László szociológus szerint „azt a gyanút fogalmazzák meg, hogy a rossz dolgok mögött egy titkos összeesküvő csoport mesterkedéseit kell keresni. Lényegében laikus hatalomelméletek, amelyek az illegitim hatalom ellen lépnek fel, és általában a modernizációs folyamat veszteseinek nyújtanak ideológiai muníciót. Két fő változatuk van: a liberális összeesküvés-elméletek szerint a választott tisztségviselők illegitim célokra használják a rájuk ruházott hatalmat (pl. X-akták), illetve a legitim hatalom mellett más, illegitim hatalom is érvényesül a társadalomban (pl. JFK); a konzervatív változat szerint pedig egy csoport illegitim módon bitorolja a hatalmat (pl. Cion bölcsei.)”
Az ilyen elméletek folyamatosan termelik újra a közönségük körében élő téveszméket. Szerzőik azt az „igazságot” mondják, amit közönségük hallani akar tőlük, így természetes, hogy az elméletet az erre fogékonyak hitelesnek tartják. Elégedettek, mert nem kellett változtatniuk a világképükön, előítéleteit mások igazolták, ráadásul egy titok birtokába jutottak.
Ha az interneten összeesküvés-elméleteket keresünk, a nyomok legtöbbször az Egyesült Államokba vezetnek. Az átlag-amerikai ugyanis még ma is független, önálló polgárnak gondolja magát, akinek joga van a hivatalos álláspontoknak ellent mondva gondolkodni.
Forrás: Urbanlegends.hu |
Az USA lakosságának közel harmada már nem tudja megmondani, melyik évben történt a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyai elleni terrortámadás – állította a tekintélyes Washington Post napilap augusztus elején egy közelmúltbeli felmérésre hivatkozva. E kollektív memóriazavar azért is furcsa, mert az öt évvel ezelőtti események nemcsak nap mint nap előkerülnek a médiában, hanem – csak angol nyelven – fél évtized alatt több mint 3 ezer könyv vesézte ki azokat. Igaz, ezek jó része a történéseket több száz, a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott részlettel színezi, több szerző egyenesen azt állítja: az USA kormánya a 20. század legnagyobb átverését követte el, amikor a muszlim fundamentalistákra lőcsölte a terrortámadás felelősségét.
Ezen elmélet szerint a New York-i ikertornyok leomlásáért valójában gonosz amerikai kormányhivatalnokok a felelősek, akik a felhőkarcolókat az azokban korábban elhelyezett robbanószerekkel döntötték le. Ráadásul egy közelmúltbeli felmérés szerint az amerikaiak mintegy 16 százaléka hihetőbbnek tartja ezt a teóriát a hivatalos magyarázatnál. Az összeesküvés-elméletet rendszerint azzal támasztják alá, hogy nem egy túlélő a becsapódást követően az épülete(ke)t megrengető több robbanásra emlékezett. Másik bizonyítékként előszeretettel citálják Jim Hoffman amerikai szoftvermérnököt, aki szerint szándékos robbantásra utal, hogy a tornyok túl hirtelen, nyílegyenesen omlottak össze, szimmetrikusan borítva be törmelékkel maguk körül a teret, valamint hogy acélvázukból alig maradt 10 méternél hosszabb darab.
Foggal-körömmel kiáll emellett a szeptember 11-e valódi történéseinek megismerését zászlajára tűző, tavaly alapított s ma már több mint háromszáz tudóst és diákot tömörítő Scholars for 9/11 Truth szervezet is, annak ellenére, hogy a törmelékek későbbi aprólékos átvizsgálása után sem egy független szakértőkből álló bizottság, sem pedig az amerikai Mérésügyi Hivatal (National Institute of Standard and Technology) három éven át tartó elemzése nem mutatta ki robbanóanyag jelenlétét. A szkeptikusok persze már azt is árulkodónak tartották, hogy George Bush amerikai elnök 2001. november 10-ei, az ENSZ-ben elmondott beszédében élesen elutasította „a gyalázatos összeesküvés-elméleteket (…), amelyek a terroristák helyett igyekeznek másokat vádolni”.
 Mi üthette? |
Az önjelölt nyomolvasókat Európában nem annyira a New York-i, mint inkább a Pentagon elleni támadás hozta lázba. Thierry Meyssan francia szélsőbaloldali gondolkodó 27 nyelvre lefordított 2002-es bestsellerében, a L’effroyable imposture-ben (A félelmetes átverés) és a Pentagate című művében azt (is) megkérdőjelezte, hogy az épületbe egy Boeing 757-es csapódott. Számára ennél sokkal hihetőbb, hogy aznap történetesen az amerikai kormány hiperkonzervatív frakciója támadt rakétával az USA védelmi minisztériumának főhadiszállására. Okoskodása szerint a Pentagon tragédiát túlélt munkatársai azért számolhattak be ellentmondásosan a tragikus eseményekről (némelyek a több mint kétszáz személy szállítására képes Boeing 757-esnél kisebb repülőre emlékeztek, mások mintha rakétazúgást is hallottak volna a repülő hajtóművének zaja mellett), mert valójában nem az American Airlines 77-es járata csapódott be az épületbe. Az kevéssé zavarja az erre hivatkozókat, hogy többen is látták a Boeing 757-est a Pentagonhoz közeledni, és egy kivételével az összes rajta utazó személyt azonosították a romok között. A kétkedők szerint viszont az USA már azzal is beismerte „bűnrészességét”, hogy Meyssant a védelmi minisztérium persona non gratának nyilvánította az USA-ban.
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
