A kínai, a brazil, az orosz elnök, az indiai miniszterelnök és a dél-afrikai elnök harmadik csúcstalálkozóját "a bizalom, a szolidaritás és az együttműködés" jegyében tartják, zárt ülésüket követően közös nyilatkozatot adnak ki.

Az öt ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika a világ területének körülbelül 30 százalékát alkotja, lakosságának 42 százalékát adja és bruttó hazai termékük (GDP) összességében a globális GDP 18 százaléka. Éves kereskedelmi forgalmuk értéke 15 százalékát tette ki tavaly a világ teljes forgalmának. A BRICS 2009-ben alakult Oroszországban, Dél-Afrika 2010 decemberében csatlakozott a csoporthoz. Tavaly Brazíliában tartották csúcstalálkozójukat.

Kínai elemzői előrejelzések szerint 2015-re a BRICS-országok egyharmadát adják majd a világ GDP-jének. A csoport társadalmi-gazdasági fejlődéséről minap kiadott jelentés szerint a következő 15 év stabil és viszonylag gyors növekedéssel jellemezhető időszaka lesz az öt feltörekvő gazdaságnak. Ennek feltétele a nagy fejlett országok gazdaságainak szilárd növekedése is.

A fejlődő országok folytatódó felemelkedése meghatározó változást hoz majd a globális gazdaságban, a világpolitikai életben és hosszú távon lesz hatással a világra – írta a BRICS-csúcshoz kapcsolódóan megjelentetett cikkében a Csinghua Egyetem amerikai-kínai kapcsolatokkal foglalkozó vezető kutatója, Tao Ven-csao.

A Nyugat által meghatározott nemzetközi politikai és gazdasági rendszerben a globális vagyon és a hatalom hosszú ideje egyenlőtlenül kerül elosztásra a fejlett és a fejlődő országok között - véli a szerző, megjegyezve, hogy a 2008. évi pénzügyi válság kitörése óta ezen a téren némi változás tapasztalható.

Tao kiemeli: a fejlődő országok hamar túljutottak a válság okozta nehézségeken és gazdaságaikat gyors fejlődési pályára állították. A Nemzetköz Valutaalap (IMF) becslése szerint a feltörekvő országok gazdaságai 2010-ben 7,1 százalékkal bővültek, 2011-ben a várható növekedés mértéke 6,4 százalék.

A feltörekvők eredményeinek köszönhetően az arányok a világgazdaságban változnak, a javuló egyensúlyi helyzet jelei mutatkoznak. Míg két évtizede a G7 ipari országok több mint 70 százalékát adták a világgazdaság teljesítményének, addig ma ez az arány 50 százalék. A G7-ek 2009-ben történt G20-ra váltása ugyancsak azt jelzi, hogy a fejlettek felismerték: a globális kérdések hatékonyabb kezeléséhez megkerülhetetlenek a fejlődők – állítja Tao. Ebbe a folyamatba illeszti azt is, hogy az IMF és a Világbank bővítette a feltörekvő gazdaságok képviseletét, a döntéshozatalban nagyobb beleszólást enged a számukra.

A feltörekvő országok felemelkedése vélhetően egy igazságosabb és méltányosabb nemzetközi politikai és gazdasági rend megvalósulását segíti elő - írja a kínai kutató, aki megjegyzi, hogy a globalizációnak aggodalomra okot adó hatásai is vannak, amelyek növelik a szegény és a gazdag országok közötti különbséget.

Dilma Rousseff brazil elnök Pekingben ugyancsak ezeket a gondolatokat erősítette, amikor találkozóján a kínai elnökkel azt hangsúlyozta, hogy a két országnak más fejlődő államokkal közösen erőfeszítéseket kell tennie a multilateralizmus és a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében, a világ békéjének védelmében, az igazságosságra és az egyenlőségre alapuló világrend létrehozásáért. Hu Csin-tao kínai államelnök maga is a politikai és gazdasági világrend olyan irányú megváltoztatását szorgalmazta, amely előnyös a fejlődő országoknak.