Kocsis Andrea
Kocsis Andrea
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magányos fantasztának indult, de a valóság és az orosz birodalmi politika utolérte Alexandr Dugint, az Eurázsiai Birodalom prófétáját: a nagy szakállú, médiaceleb poptudós egy többpólusú világról, az egyik óceántól a másikig érő szövetségről álmodik. Bár nem egyértelmű, helyenként zavaros nézeteinek mekkora a befolyása, mindenesetre nagyon jól passzolnak a jelenlegi hivatalos putyini törekvésekhez, Ukrajna szétszakításához. Dugin eszméit erős Amerika- és liberalizmusellenesség jellemzi, nem csoda, hogy elnyerte Vona Gábor és a Jobbik tetszését is.

Az Eurázsiai Birodalom egy hatalmas szövetség, amely a Csendes-óceántól a La Manche-csatornáig terjeszkedik, gazdasági és katonai erejével sikerrel száll szembe nyugaton az egykori Egyesült Államok által vezetett Tengeri Hatalmakkal, keleten pedig az új Kínai Birodalommal – ez nem valamiféle posztapokaliptikus sci-fi regény. Oroszországban legalábbis egy félig-meddig hivatalosnak nevezhető ideológia summázata, amelyet egy moszkvai professzor, Alexandr Dugin, a Lomonoszov Egyetem Politológiai és Szociológiai Intézetének igazgatója hirdet.

Dugin nézetei Magyarországon sem ismeretlenek, egyes elemei visszaköszönnek a Jobbik retorikájában. A magyar hatóságok által az Európai Unió elleni kémkedéssel vádolt Kovács Béla EP-képviselő mintha csak Dugin nézeteit visszhangozta volna az elmúlt években az Európai Parlamentben, mikor többször is arról beszélt: az EU-nak szakítania kell az USA-val, és szoros szövetséget kötni Oroszországgal. Kovács személyesen is találkozott az Új-Eurázsai eszméjét hirdető Duginnal, aki még Vona Gábor pártelnököt is vendégül látta egy előadásra a Lomonoszov Egyetemen.

Alexandr Dugin Vona Gábort és Kovács Bélát fogadja a Moszkvai Állami Egyetemen

 

Bár az Eurázsia-eszme az európai fülnek elsőre fantazmának hangzik, Dugin professzort mintha komolyan vennék Moszkvában. Az orosz parlament, az Állami Duma elnökének tanácsadója, Oroszország 36. legnépszerűbb embere, szinte médiaceleb poptudós. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint ennek az az oka, hogy Dugin egyfajta karizmatikus csáberővel bír, hiszen az orosz nemzetkarakterológiát testesíti meg: „nagy szakállal és réveteg szemmel, mégis szenvedéllyel adja elő a mondandóját” – mondta Sz. Bíró, majd humorizálva hozzátette: „Egyből elképzeljük mellé a szamovárt és a gőzfürdőt.”

De mit vall pontosan ez az extrém alak, és hogyan jutott el több szélsőséges párton és ideológián keresztül odáig, hogy a Duma tanácsadója legyen? És miért tartja vele a kapcsolatot Vona Gábor és a Jobbik?

Tenger és szárazföld harca a világért

„Valóban egy furcsa figura, a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején még marginális szereplő volt. De most már beengedik a nyilvánosságba” – véli róla Sz. Bíró. Ennek oka egyrészt szerinte az, hogy Dugin jó debattőr, és szélsőséges nézetei ellenére nagyon olvasott. A kilenc nyelvet beszélő ideológus a kilencvenes évek elejétől kezdve publikál rendszeresen. Eleinte különböző szélsőjobboldali folyóiratokban jelentek meg írásai, majd létrehozta saját, Elementi nevű tradicionalista folyóiratát. Első könyve 1991-ben jelent meg Abszolút haza címmel, ezt 1994-ben követte A konzervatív forradalom címet viselő. Rendkívül termékeny író, az elmúlt húsz évben vagy negyven könyvet publikált. Sok nyelvre fordították munkáit, amelyek leginkább szélsőjobboldali könyvek kiadására szakosodott kiadóknál jelentek meg. Ennek fedezetére a Lomonoszov Egyetemtől jelentős támogatást kap. Fő műve az 1997-ben megjelent Geopolitika alapjai, amely Sz. Bíró értelmezésében nem más, mint kézikönyv az Eurázsiai Birodalomhoz.

„Óriási szerepe van abban, hogy a geopolitikai szemléletet visszahozta, mivel az tiltás alatt volt a Szovjetunióban. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a kilencvenes évek első harmadától kezdve újra beszélnek az Eurázsia mozgalomról” – mondta Duginról Sz. Bíró Zoltán.  Az Eurázsia -eszme létrejötte az 1920-as évek orosz (úgynevezett fehér) emigrációjához köthető. Egy olyan többpólusú világrend lehetőségét villantották fel, amelyben Oroszország játssza a vezető szerepet. „Ez az orosz emigráció meglehetősen érdekes és amúgy jeles, a maguk területén kimagasló minőségű munkát végző alakok által képviselt irányzata. Azt vallották, hogy Oroszország társadalmi-történeti alapjai nem Európában gyökereznek. Az orosz kultúra forrása sem nem Európa, sem nem Ázsia, hanem a kettő kombinációja. A személet képviselői szerint az orosz államiságra sokkal inkább hatással volt a mongol – tatár felügyelet, mint az európai kapcsolatok. Ezt a fejlődést erőszakolta meg I. Péter cár reformjaival, azonban a bolsevik fordulat „visszaázsiasította” az országot – magyarázta a nézetet Sz. Bíró. Azonban a legtöbb szerző közülük már az 1930-as években feledésbe merült. Őket gondolta újra Dugin, és hozta létre a maga jóval agresszívabb elképzelését a geopolitikáról.

Alexandr Dugin
©

Dugin misztikus és tradicionalista alapokon nyugvó geopolitikai nézetekkel bír, amelyben leginkább Carl Schmitt és Nyikolaj Trubeckoj írásaira támaszkodik. „Geopolitikai fantazmagóriájában az euroatlanti világnak a Szovjetunió feletti győzelmét „a tenger civilizációjának” a „szárazföld civilizációja” felett aratott diadalaként írja le, több száz oldalon” – összegezte Gereben Ágnes Oroszország-szakértő a Geopolitika alapjait. Dugin azt hangoztatja, hogy húzódik egy törésvonal a Németországot is magába foglaló Magföld és az angol-amerikai kultúrát megtestesítő Tengeri Hatalmak között. Elméletében létezik még egy Peremvidék is, amely a két világ közötti mediátor szerepet tölti be. Ezek a területek Délkelet-Ázsia, a Földközi-tenger medencéje, illetve a Nagy Kelet-Európának titulált terület, amelynek Nyugat-Ukrajna és Lengyelország alkotja a keleti határát, így Magyarország is beleesik. Az ezek feletti uralom pedig a két világrend küzdelmének a tétje. Nézete szerint Nyugat és Kelet harca kibékíthetetlen. „Ez a Dugin-féle ideológia legfőbb mozzanata: a más országok leigázásában kifejezésre jutó, misztikus, vallási-birodalmi alapú felsőbbrendűség” – mondta Gereben.

Deák András, a Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint mégsem olyan koherens Dugin geopolitikája, mert több változata van, s mindig kicsit mást mond különböző időszakokban. „Igazi eklektikus sztori. Én nem látom, hogy tartana valahova, de mindenkitől merít, aki ezzel kapcsolatban megszólalt Oroszországban vagy akár nyugaton.”

Sz. Bíró Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a fasizmus előzményének tekintett német konzervatív forradalmárok megismertetése is Duginhoz kötődik. Ez nem meglepő, már azért sem, mert az orosz Eurázsia-eszme képviselői a német konzervatív forradalmárok szellemi rokonai. Továbbá Dugin konspirációs elméleteknek is szentelt könyveket. Sokat merít a nyíltan szélsőjobboldali és fasiszta gondolkodókból (például Jean-François Thiriart vagy Claudio Mutti), ugyanakkor ha gondolatainak alátámasztását szolgálva ki tud ragadni valamit, akkor baloldali társadalomtudósok munkáiból is él, mint például Foucault, Deleuze vagy Baudrillard.

A politikai kaméleon

Alekszandr Geljevics Dugin 1962-ben született, katonai tiszt apától és orvos anyától. Eredetileg repülőmérnöknek tanult, de „szovjetellenes nézetei” miatt eltávolították az egyetemről, így nem fejezte be műszaki tanulmányait. Ezután több konzervatív, tradicionalista, neofasiszta irányzatot is megjárt. A nyolcvanas években került kapcsolatba a moszkvai ellenzék konzervatív és tradicionalista csoportjaival, például az iszlám fundamentalista Gajdar Dzsemallal. 1988-ban csatlakozott a szélsőségesen nacionalista és antiszemita Pamjaty szervezethez. „A feketeingesek világszerte rettegett, pogromokat szervező csoportjából azonban a hozzá hasonlóan fanatikus tagok kizárták, mert kapcsolatba került egy orosz emigránssal, vagyis a Pamjaty által betegesen gyűlölt Nyugattal” – indokolta a kizárást Gereben Ágnes. 1994-től 1998-ig Eduard Limonov pártjának, a szélsőjobboldali Nemzeti Bolsevik Pártnak (NBP) egyik vezető alakja, majd innen is távozik.

1998-ban következett be pályáján a nagy ugrás, amikor az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma elnöke, Gennagyij Szeleznyov tanácsadója lett. „Annyira futóbolond, hogy jobb egy tanácsadói pozíciót adni neki valós hatás nélkül” – véli ezzel kapcsolatban Deák András – „Nyilvánvalóan van hatása, de hogy a politika alakításába napi szinten belefolyna, azt kétlem". 2001-ben jegyezték be hivatalosan a Dugin-féle mozgalmat képviselő saját pártját, az Eurázsia pártot, és 2008-tól az orosz kormánypárt, az Egyesült Oroszország egyik ideológusa lett.

Dugin és Vona Gábor a moszkvai konferencián
©

„Majdnem reménytelen megérteni valamit is ennek az embernek a megállíthatatlanul áradó elmeszüleményeiből, zavarosnak, zagyvának tűnő, mégis koherens filozófiájából. Alekszandr Dugin életműve elválaszthatatlan a szovjet birodalom összeomlásától: nemigen van a XX. századi szélsőjobb, szélsőbal eszmék, misztikus, okkultista filozófiai konstrukciók között olyan, amelyet ne használt volna fel gyakran változó, mégis egységes vonalat követő, egzaltált nézeteiben” – véli Gereben. „Marginalizált értelmiségi korában is volt nonkonformista hajlama, ezért történtek politikájának pálfordulatai, habár a Nyugat-ellenessége mindig is állandó volt. Egy időszakban a fasizmus sem állt tőle távol, emiatt porolta le a nácizmus szellemi előzményeit, illetve került kapcsolatba Limonov nemzetibolsevik pártjával” – magyarázta Sz. Bíró a politikai csapongást.

Ukrajna nélkül az Eurázsiai Szövetség fikció

„Dugin már nagyon régen nem egy elvont, háborodott eszméket valló fantaszta, mint számos elődje a XX. század első felének orosz filozófiájában” – véli Gereben Ágnes. Habár Sz. Bíró Zoltán szerint Dugin „megmaradt volna csodabogárnak az orosz közélet peremén, ha nem jelenik meg Putyin politikájában az Eurázsia Szövetség elképzelése. Mert Dugin (akivel foglalkozott a HVG május 24.-i száma is)ezt húsz éve mondja, és helyesnek találja.” Tehát nem Dugin elméletei gyakorolnak hatást valójában, hanem „őt használják, mert szívből gondolja, amit gondol. Ő nem karrierértelmiségi” – összegezte Sz. Bíró. „Most jött el a politikai konjunktúrája annak, amit húsz éve vall” – Sz. Bíró szerint ez az oka annak is, hogy lépten-nyomon hallatja a hangját a médiában, és a televíziós műsorok rendszeres vendége, pedig „ha zavart jelentene, nem lenne műsoron”.

Deák András ennél is kevesebb jelentőséget tulajdonít neki. „Megmondó ember, és hatásos amit mond, így a biztonság kedvéért megjutalmazzák pozícióval. Becsatornázzák a hatalomba, de nem kérik ki a tanácsát. Kicsit félnek szabadon hagyni” – gondolja róla Deák.

Talán nem konspiráció az orosz politikai törekvésekbe belelátni a korábban felvázoltakat, mivel rímelnek a posztszovjet geopolitikai tér kialakításának koncepciójára, amely a vámunióval kezdődik, a gazdasági szövetséggel folytatódik, és az Eurázsiai Unióval zárulna. Habár nincs tervezett kapcsolat az ideológia és a kelet-ukrajnai események között, Sz. Bíró elismerte, hogy „az Eurázsiai Szövetség Ukrajna nélkül fikció”. A vámszövetség Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán részvételével már létrejött. A héten pedig aláírják az Eurázsiai Gazdasági Szövetség alapító okiratát, amely 2015. januárjától lépne érvénybe – mondta az Oroszország-szakértő. Ezt követné később az Eurázsiai Unió, amely Sz. Bíró szerint nem titkoltan „az EU pandantja”.

Dugin nézetei nem csak Oroszországban nyerték el politikusok tetszését. Vona Gábor tavaly május 16-án előadást tartott a Lomonoszov Egyetemen egy Dugin által szervezett, Oroszország és Európa - Geopoltika a 21. században című konferencián. Itt erőteljes Amerika-kritikát fogalmazott meg, majd úgy vélte: a jövőben az Európát Oroszország, Törökország és Németország fogja meghatározni, ezért fontos számára jó kapcsolatot kialakítani velük. „Önöknek meg kell menteniük Európát” – üzente Oroszországnak, és kifejezte csatlakozási vágyát egy leendő Eurázsiai Unióhoz. Vona egy évvel későbbi így nyilatkozott erről: „Az eurázsianizmus számomra azt jelenti, hogy Magyarország Európa és Ázsia között egyfajta közvetítő tud lenni.”