A jó hír: a riói metró új vonala az olimpia idején már szállítani fog utasokat. Nem sietik persze el a dolgot, a brazil nagyvárost a játékok helyszínével összekötő, 16 kilométeres szakaszt mindössze négy nappal a megnyitó előtt fogják átadni. Igaz, akkor is csak azok szállhatnak fel rá, akik sportolóként vagy nézőként az olimpiára készülnek.

AFP / Chrsitophe Simon

Ezzel véget is ér a Rio de Janeiróból érkező jó hírek sora. A játékok történetében először rendeznek dél-amerikai országban olimpiát, és a felkészülés időszaka az ország vezetőinek rémálmává vált. A legújabb riasztó fejlemény az, hogy az országot megrázó korrupciós botrány az olimpiai beruházást is utolérte. A Reuters a helyi ügyészségre hivatkozva a napokban számolt be arról, hogy már nemcsak a játékokhoz közvetetten kapcsolódó fejlesztések – köztük az említett metróépítés – körül kutakodnak a nyomozók, hanem az olimpiai helyszíneknél, például a több versenynek otthont adó Deodoro városrészben folyó beruházásoknál is felbukkantak.

Az állami pénzek felhasználását vizsgálják a nyílt vízi helyszíneknél is, például a vitorlásversenyeknek is helyet adó Guanabara-öbölben vagy a barrai tavaknál. Itt a víz tisztítására különítettek el szövetségi pénzeket, nem véletlenül: az AP hírügynökség által tavaly nyáron megrendelt vizsgálat a vízben a megengedett koncentráció 1,7 milliószorosát mutatta ki olyan kórokozókból, amelyeknek eredete a háztartási szennyvíz. Kicsit vulgárisabban: a helyszín inkább emlékeztetett egy 12 milliós nagyváros pöcegödrére, mint egy olimpiai helyszínre.

A víz állapotáról még mindig aggasztó hírek érkeznek, ahogy a korrupcióval kapcsolatban is. A fejlesztésekbe bekapcsolódott öt nagy építőipari cég közül legalább egyről tudni lehet, hogy vesztegetéssel vádolják a hatóságok. Az Odebrecht a bírósági iratok alapján egymillió real (78 millió forint) kenőpénzt adhatott át a most is zajló barrai metróépítéshez, illetve a Rio de Janeiro rossz állapotban levő tengerparti részeinek megújításra indított Porto Maravilha projekthez kötődő üzletek megszerzése érdekében.

Ez csepp a tengerben – nemcsak az olimpia 39 milliárd reálra (háromezermilliárd forintra) becsült összköltségvetéséhez képest, hanem a Brazíliát megrázó korrupciós botrány méreteivel összehasonlítva is. A nyomozati anyagban persze nem véletlenül bukkant fel éppen az Odebrecht neve: Latin-Amerika legnagyobb építőipari vállalkozása a Reuters hírügynökség információi szerint a Petrobras-ügyben is érintett lehet.

Némi cinizmussal azt kérdezhetnénk: éppen ők ne keveredtek volna bele az olajipari óriáscég körül évek óta dagadó botrányba? Hiszen az szép lassan a legfelsőbb politikai körökig is eljutott, május közepén pedig Dilma Rousseff államfőt is felfüggesztette a brazil parlament az ellene elindított eljárás idejére, legfeljebb 180 napra.

A szövevényes ügy két évvel ezelőtt kezdődött. A 2010-ben még minden idők legnagyobb részvénykibocsátásával a tőzsdére lépő, amúgy a déli félteke legnagyobb cégeként ismert olajvállalat egyik, pénzmosás gyanújával letartóztatott igazgatója 2014 nyarán tett közzé egy listát negyven lefizetett politikus nevével. Voltak közöttük ellenzéki és kormánypárti képviselők, sőt kormánytagok is, ők állítólag 3 százalékos jutalékot kaptak a Petrobras szerződéseiből. Felmerült ugyanakkor a tiltott pártfinanszírozás gyanúja is.

AFP / Evaristo Sa

A botrány egyre magasabb szintekre kúszott, bár utólag az is csoda, hogy a 2014-ben újraválasztásra készülő államfő jó ideig megúszta. Ebben komoly szerepe lehetett annak, hogy a munkáspárti Rousseff, elődjéhez, Inácio Lula da Silvához hasonlóan nagy népszerűségre tett szert egy széles körű szociális programnak köszönhetően. Mára azonban Rousseff népszerűségével együtt ez is lassan köddé válik: a brazil gazdaság ugyanis száz éve nem látott mélységű válságba süllyedt.

Ezt súlyosbíthatták a labdarúgó-világbajnokság vagy az olimpia miatt elindított nagyberuházások, ám az alapvető probléma nem ez volt. Igaz, a Moody’s nemrég megjelent elemzése szerint nem is segít sokat a braziloknak a gigaberuházás. A gondokat inkább az okozta, hogy a fontos exportterméknek számító olaj ára az elmúlt két évben a felénél is kevesebbre zuhant vissza, és az egyik fontos felvevőpiacon, Kínában is lassult a gazdaság.

A következmények tragikusak: 2010-ben, amikor Európa még a válság sebeit próbálta orvosolni, és amikor, korántsem mellesleg, szárnyalt a nyersanyagpiac, a brazil gazdaság 7 százalékos növekedést produkált. Tavaly azonban csaknem 4 százalékkal esett vissza, és elemzők idén is hasonló recessziót jósolnak. A munkanélküliség egy év alatt 8-ról 11 százalékra nőtt, és az ország időközben mindhárom nagy hitelminősítőnél bóvli kategóriába került.

A politikai harapófogóba került Rousseff minderre késve és rosszul reagált. Az államfő elleni eljárást a Petrobras-ügy mellett éppen emiatt kezdeményezték a parlament ellenzéki képviselői. Egészen pontosan azért, mert a kormány állami tulajdonban levő bankokból csatornázott át pénzeket a büdzsé lyukainak betömködésére, megsértve ezzel a költségvetési törvényt is.

Nem ez volt az egyetlen kísérlet a zuhanó gazdaság helyrebillentésére, igaz, a többihez hasonlóan ez is sikertelennek bizonyult. A megszorítások elkerülhetetlenek, ám elfogadásukat nehezíti, hogy a bőkezű szociális juttatások egy részét alkotmányba foglalták.

AFP / Anadolu Agency / Dario Oliveira

A kemény feladat most a Rousseff helyére kinevezett ideiglenes államfőre, Michel Temerre hárul. Reformjavaslatai között a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele és a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése már kellő felháborodást váltott ki. Más kérdés, hogy a választások nélkül hivatalba került, csakis fehér férfiakból álló kormányt alakító – mellesleg a Petrobras-botrányba Rousseff-fel ellentétben személyesen is belekeveredő – politikus amúgy sem számít népszerűnek hazájában.

Brazílián kívül azonban nem ez okoz aggodalmat az olimpia előtt, hanem az országban hónapok óta terjedő zikavírus. Korábban azzal nyugtatták a játékokra készülő sportolókat és nézőket, hogy augusztusra – amely a déli féltekén téli hónap – a kórokozót terjesztő szúnyogok eltűnnek, és a biztonság kedvéért a katonaságot is kivezényelték a rovarok ellen. Néhány napja pedig az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének vezetője, Margaret Chan nyugtatta a kedélyeket, mondván, nem érdemes a fertőzés miatt elköltöztetni Rióból az olimpiát. Abból a városból, amely kimondottan veszélyeztetettnek számít a vírus szempontjából.

A WHO elutasította azt a felvetést is, hogy halasszák el, helyezzék át vagy éppenséggel töröljék az augusztus 5-én kezdődő olimpiát. Ezt a napokban harminc ország 150 tudósa kérte, arra hivatkozva, hogy a zikavírus miatt felesleges veszélynek teszik ki a Rióba érkező csaknem félmillió sportolót, szurkolót és turistát.

Kérdés, hogy a turistákat mennyire sikerül meggyőzniük a hatóságoknak arról, hogy rájuk aligha lesz veszélyes a kórokozó. A potenciális külföldi nézőket azonban nemcsak a zika vagy a szennyezett tengervíz tántoríthatja el az utazástól, hanem a rossz közbiztonság is.