szerző:
Földvári Zsuzsa
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem világos, mik az osztrák kormány valódi szándékai a muszlimellenes intézkedések bejelentésével.

„Te még nagyon fiatal vagy és tapasztalatlan. Egyet ne feledj el: a cselekedetednek nagyon sok kellemetlen következménye lehet!” – ezt üzente lekezelő tegezéssel egy isztambuli üzleti vacsorán felszólalva Tayyip Erdogan török elnök Sebastian Kurz ifjú osztrák kancellárnak, amikor hírét vette, hogy a bécsi kormány mecsetek bezárását, imámok elzavarását jelentette be.

Valóban fenyegetően hatott, ahogy négy elszánt osztrák politikus, Kurz és kancelláriaminisztere, Gernot Blümel, valamint Heinz-Christian Strache alkancellár, a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) vezére és belügyminisztere, Herbert Kickl felvonult és kihirdette egy váratlan sajtóértekezleten: a kormány lakatot rak hét mecsetre, és kitoloncol az országból legalább 40 imámot.

Bezárt imahely Bécsben. Kit céloznak?
©

Az indok, hogy megszegik az iszlám ausztriai jelenlétéről szóló, 2015-ben megújított törvényt azzal, hogy külföldről finanszíroztatják magukat, nem németül tartják vallási szertartásaikat, s így osztrák füleknek érthetetlenül lázítják híveiket. Általában véve pedig a hivatalos Ausztriától idegen, párhuzamos társadalom kialakításán fáradoznak. „A politikai iszlám megállítására született törvényt még az  előző, szociáldemokrata–néppárti kormány hozta, de elhanyagolta a végrehajtását” – hangoztatta Blümel, akihez immár a felértékelni szándékozott vallásügyi hivatal is tartozik. A létszámában is megerősített intézmény dolga lesz a törvénynek érvényt szerezni.

A drámai bejelentésre az iszlám böjti hónap, a ramadán utolsó péntekjén került sor, pár órával az ima megkezdése előtt. Ezt különösen zokon vette 700 ezer ausztriai muszlim nevében a Bécs által hivatalos partnerként elfogadott központi iszlám szervezet, az IGGÖ (Ausztriai Iszlám Hitegyesület) vezetője. Ibrahim Olgun két éve áll az 1979-ben alapított intézmény élén. A mindössze 31 esztendős, török vendégmunkások gyermekeként Ausztriában született fiatalember a teológiai tanulmányait Ankarában végezte, és korábban az IGGÖ legnagyobb tagszervezetében, a 65 mecsetet irányító, a török kormánypárt meghosszabbított kezének tartott ATIB (Ausztriai Török–Iszlám Unió) vezetésében szorgoskodott. Onnan került a zárt ajtók mögötti, titkos tárgyalásokat kedvelő teológus a magas pozíciójába.

A bezárásra ítélt hét mecsetből négy Bécsben, kettő Felső-Ausztriában, egy pedig Karintiában működik, és közülük hat renitens imaház arab muszlimokat tömörít. Az utóbbiak bezárása végzetes lehet az arab muszlimok számára, mert az IGGÖ szabályai szerint meghatározott számú létező mecset kell vallási szervezet alapításához. Ráadásul a közösséget vezető Hassan Mousa másfél éve előzetesben ül, mert muszlim óvodák működtetéséhez felvett állami eurómilliók elsikkasztásával, valamint szélsőségesen konzervatív szalafista szunnita eszmék terjesztésével vádolják. Nem segített rajta, hogy vannak korábbi fényképek, amelyeken Kurzcal parolázik.

A bécsi döntést követően az ankarai kormányérdekeket elszántan képviselő – az állítólag a bécsi török követségről irányított kémhálózat által is foglalkoztatott – Olgunt a saját helyettese, Abdi Tasdögen vádolta meg azzal, hogy „feljelentette” az arabokat az osztrák vallási hivatalnál. Tasdögen – a néhai Necmettin Erbakan nevéhez fűződő Milli Görüs radikális török iszlamista mozgalom követője – szerint Olgun a bürokratikus trükkjeivel maga idézte elő, hogy a mecseteknek ne legyenek rendben a papírjaik. (Erre Blümel is utalt, tovább szítva a kedélyeket az IGGÖ vezetőségének június 24-ére meghirdetett választása előtt.) Olgun tagadott, s csak annyit ismert el, hogy az osztrák állam nem ad elég pénzt az imámok ausztriai kiképzéséhez, ezért kénytelenek elsősorban törökországi képzésre küldeni embereiket, s elfogadni az onnan érkező pénzeket. „Ezért fordul elő – tette hozzá –, hogy a 350 ausztriai imaházból képzett vallási vezető nélkül kénytelen működni közel kilencven.”

A mecsetek közül elsőként zárták be a Bécs 10. kerületében másfél évtizede működő, az utcáról alig látható imaházat, amelyről az a hír járja, hogy a török Szürke Farkasok szélsőséges szervezet befolyása alatt áll. Itt is csak a papírokkal volt gond, magyarázták a hivatalnokok, miután pár nappal a bezárást követően az intézmény újra kinyitott. (Azóta nem érkezett hír sem mecsetbezárásról, sem a kiutasítások végrehajtásáról.)

Éppen ez a gyors csiki-csuki vetette fel a gyanút, hogy az ominózus sajtóértekezlet másnapján hivatalos látogatásra Izraelbe utazott kancellár ottani tárgyalópartnereinek akart kedveskedni. Kurz olyan eltökélten állt ki Izrael mellett, olyan egyértelműen ítélte el Ausztria második világháborús gaztetteit, a zsidóüldözésben vállalt szerepét, mint egyetlen elődje sem. Az unió soros elnökségét júliustól átvevő Ausztria kancellárja az EU-ban is az Izrael-pártiságot akarja erősíteni a következő hat hónapban, különleges izraeli technológiák megszerzését is remélve a külső uniós határok védelméhez.

©

Kurz belföldi népszerűségének fenntartásához is jól jön a „muszlimozás”, mert a nemzetközi terrorista támadások nyomán megerősödött az osztrákok ellenszenve az integrációt elutasító iszlámhívők iránt. S mert a muszlim szervezetek nagyon sokáig nem foglaltak állást az egyre radikálisabb politikai iszlámmal szemben, az osztrák előítéletek nem korlátozódtak a szélsőségesekre. Csecsen családi gyilkosságról, bosnyák, afgán nemi erőszakról, kényszerházasságról szóló hírek borzolják a kedélyeket. Helyeslés fogadta az arcot takaró burka és nikáb nyilvános viseletének megtiltását is, amit amúgy a rendőrség nem tud és nem is nagyon akar betartatni. A hangulat kiszolgálására a szabadságpárti belügyminiszter az első öt hónapban a tavalyinál 36 százalékkal több, engedély nélkül Ausztriában tartózkodó menekültet toloncoltatott ki.

Bécsi mecset
©

Miközben pedig Kurz az uniós tagországok vezetői közül a leghevesebb szócsatákat vívja Erdogannal, az Ausztriában élő 270 ezer török közül a 100 ezer, óhazájukban szavazni jogosult ember – többségük a nagyon vallásos, fejletlen Anatóliából települt át – sokkal nagyobb arányban szavaz a Törökországban uralmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjára, illetve Erdoganra, mint otthoni társaik. Fűti őket a büszkeség, amit Erdogan táplál bennük a dicső török múlt felemlegetésével, s elzárkóznak a lenézően viselkedő osztrákoktól. Szerintük az osztrák politikusok, legyenek bármelyik pártban is, farizeusok: vallásszabadságot hirdetnek, integrálódást sürgetnek, de közben nem kérnek a törökökből.

A cikk eredetileg a HVG 2018/25. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!