A hivatalos ukrán állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el eddig az ukrajnai csapatok a Kurszk régióban.
Ukrajna "méltányos" tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.
"Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba" – írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X-en.
Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, a hivatalos ukrán állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el eddig. Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előre nyomuló orosz hadsereget.
Egyelőre semmi jele annak, hogy az ukrán támadókat kiszorítanák az oroszországi Kurszk környékéről. Bár aligha lesz tartós az ukrán ottlét, a merész vállalkozás mindenképpen komoly következményekkel jár.
Kijev többféleképpen indokolta meg a támadást. Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec-megyei orosz nyomás, másrészt "ütközőzónát" akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket.
Az ukrán vezetés állítása szerint az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál "cserealapként" akarja használni. Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.
A kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását.
Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával.
Lassan két éve, 2022 szeptemberében robbantották fel akkor még ismeretlen elkövetők az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket. Mára ismertté vált a hibát elkövető tettesek személyazonossága, és az is biztosnak tűnik, hogy a robbantók inkább kitüntetést, mintsem büntetést kapnak majd.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz. Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy együttműködött ebben az ügyben Ukrajnával.
Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A bíróság egy hónapra elrendelte Orbán Áron letartóztatását, ott voltunk, amikor ezt követően rendőrautóban vitték el a Fővárosi Törvényszékről.
