Milyen ételek kerülnek a tányérunkra 2050-ben, hogyan alakulhat addig a mezőgazdaság sorsa, amelynek károsanyag-kibocsátása önmaga is jelentős hatással van a klímaváltozásra, de az annak leginkább kitett ágazat is egyben? Többek között erről is kérdezi Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjét Zsolnay-Fait Federika, a HVG fenntarthatósági podcastjának házigazdája.
A zCast legfrissebb adásából kiderül, miért kerül külföldre az itthon megtermelt biotermények zöme, mennyivel vagyunk hajlandóak többet fizetni a bioélelmiszerért, és összességében miért nem tekinthetők mégsem drágábbnak az ökológiai gazdaságokból származó termények. Fény derül arra, mi az a koktélhatás, és hogyan lehetnek védettebbek a fuzáriumgombák ellen vegyszerek nélkül is a bioültetvények. De vajon igaz, hogy a bióban csak fele annyit lehet termelni, kukacos lesz az alma, és csúnya a termés?
A műsor és a zöld átállás támogatója az ország legnagyobb áramhálózati szolgáltatója, az E.ON Hungária Csoport.
Ehetünk-e almát, vagy már azt is mérlegelni kell, miből mennyi marad benne? Mit ér a mosás, a hámozás, eltűnnek-e a vegyszermaradványok sütés vagy főzés után, és mi a különbség a bio és a hagyományos alma között? Miért csak néhány almafajtát látunk a boltokban, és hogyan torzítja a piacot a 27 százalékos áfa? Németh Gyula több mint húsz éve foglalkozik biogazdálkodással. A szakemberrel vegyszermaradványokról, az almatermesztés kihívásairól, a bio és a konvencionális almák közti különbségekről is beszélgettünk, a közelmúlt vitái nyomán.
