Az orosz elnök szerint Oroszországban minden stabilan működik, az olajfinomítókat gyorsan helyreállítják, de azért a légvédelmi eszközök gyártását nagyon felpörgetnék.
„Új javaslatok merültek fel az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban: Oroszországnak javaslatként terjesztették elő a kölcsönös mélységi támadások leállítását és a harccselekmények korlátozását négy régióra” – mondta Vlagyimir Putyin vasárnap este. Az orosz elnök szerint ez azt jelentené, hogy a harctevékenység folytatódik Herszon és Zaporizzsja megyében, valamint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság területén, az összes többi térségben pedig a harcok leállnak.
Azt mondta, „érthető, hogy miért. Ha belemegyünk ebbe, akkor lehetőséget adunk az ukrán fegyveres erőknek, hogy visszavonják csapataikat a mikolajivi, dnyipropetrovszki, harkivi és szumi régiókból, valamint az államhatár egyes más térségeiből. És átdobják ezeket a csapatokat az előbb megnevezett négy régióba”. „Az ukrán fegyveres erők katasztrofális létszámhiányára tekintettel nyilván úgy vélik, hogy ez megmenthetné őket, de a kijevi rezsim megmentése nem szerepel a terveink között” – tette hozzá.
Az ukrajnai hangulatváltozás rossz hír az orosz gazdaság számára. Amerika Trump szándéka ellenére is segít Ukrajnának. Irán nyeri a hormuzi csatát. Trump iráni megállapodása a csőd szélén áll. Témák és vélemények a világlapokból.
Putyin beszélt az ukrán mélységi csapások során károkat szenvedett energetikai létesítményekről is. „Károk ugyan vannak, de az összes sérült berendezést meglehetősen gyorsan helyreállítják, és a felmerülő problémák nem kritikus jellegűek. Nálunk minden stabilan működik” – tette hozzá. Bár az orosz elnök gyors helyreállításról beszélt, az a múlt héten kiderült, hogy a moszkvai olajfinomító helyreállítása legalább fél évbe fog telni. Emellett az üzemanyaghiány egyre komolyabb problémát okoz.
Putyin azt mondta: az ukrán csapások nyilvánvalóan problémákat okoznak. „Bizonyos hiányt tapasztalunk, de ez nem kritikus mértékű” – mondta. A Kyev Post szerint „az első feladat a leginkább szükséges légvédelmi rendszerek gyártásának gyors és jelentős növelése”. Emellett azonban azt állította, hogy az energetikai létesítmények elleni ukrán támadások semmilyen hatással nem bírnak a fronthelyzet alakulására. Az ukrán területre mért orosz válaszcsapások pedig „sokkal erőteljesebbek és – mondjuk ki nyíltan – pusztítóbbak, valamint valóban súlyos következményekkel járnak, és érzékenyebben érintik a kijevi rezsimet” – fogalmazott az orosz elnök.
A Krím félszigetről is beszélt. Mihajlo Fjodorov ukrán védelmi miniszter a múlt héten azt mondta, „eljön a pokol a megszállók számára. Folytatjuk a Krím logisztikai kapcsolatainak elvágását, a régiót elszigeteljük”. A tárcavezető nem a levegőbe beszélt, a félszigetre vezető hidak, illetve hajózási útvonalak folyamatos támadás alatt vannak. A Krím kormányzója rendkívüli állapotot rendelt el, hogy képesek legyenek fenntartani az alapvető szolgáltatások működését. A múlt héten emellett a hatóságok bejelentették, hogy polgári személyek nem vásárolhatnak üzemanyagot.
Amikor 2014-ben Oroszország magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet, Moszkva éveken át öntötte a pénzt a félszigetbe, hogy az erőltetett fejlesztés révén is megmutassa a világnak, a régió csak nyert az országváltással. Mostanra azonban az ukrán dróncsapások miatt a Krím elszigetelődött, a benzinhiány, a bizonytalanság és az állandó fenyegetettség miatt a turisták elmaradtak, a helyi lakosok egy része menekülni kezdett, s ami a legfontosabb, sokkal nehezebbé vált a délkelet-ukrajnai frontokon szolgáló orosz erők ellátása.
Putyin azt mondta, hogy a térségben több napra elegendő üzemanyag-tartalék van, a további igényeket pedig szárazföldi és tengeri szállítással fedezni tudják.
Nyitóképünkön Vlagyimir Putyin. Fotó: AFP / pool / Yekaterina Shtukina
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
