„Eljön a pokol a megszállók számára. Folytatjuk a Krím logisztikai kapcsolatainak elvágását, a régiót elszigeteljük” – jelentette be a napokban Mihajlo Fjodorov ukrán védelmi miniszter. A politikus nem a levegőbe beszélt. Az utóbbi hónapokban az orosz agresszió ellen már több mint négy éve harcoló ország megváltoztatta a taktikáját, és nemcsak a legfontosabb katonai célpontokat támadja a félszigeten, hanem az energia-infrastruktúra és az úthálózat legfontosabb elemeit is.
Az offenzíva azzal kezdődött, hogy az ukrán drónkezelők szisztematikusan lőtték a krími orosz légvédelmi állásokat és a radarokat, és ezzel jelentősen meggyengítették az ellenséget. A következő szakaszban jött el az olajtározók, az erőművek, a raktárak, a félszigetre vezető hidak és utak támadása. A félszigetre vezető hidak többségét megrongálták, jelenleg egyetlen olyan pontonhíd üzemel, amelyen a katonaság utánpótlást szállíthat a Krímbe. Tűz alatt vannak az óriás katonai kompok is, az egyik legnagyobbat a közelmúltban találat érte, így egy javítódokkban próbálják meg az oroszok kijavítani a sérüléseket.
A válságot mélyíti, hogy a Kreml a frontokon lévő légvédelmi eszközök egy részét kivonta az első vonalakból, és azokat a Vlagyimir Putyin orosz elnök tartózkodási helyei – Moszkva, Valdaj és Szocsi – közelébe helyezte át. Igaz, hogy az SZ–400-as, SZ–500-as és Pancir-rendszerekből jutott az Oroszországot és a Krímet összekötő nagy Kercsi-híd közelébe is, ám a hídnak csak korlátozott katonai jelentősége maradt: 2022 ősze óta – amikor egy üzemanyagot szállító vonat mellett az ukránok felrobbantottak egy kamiont – lőszert és benzint nem szállítanak ezen az útvonalon a félszigetre.
