Módosították a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szabályozását
2 perc
2003.12.08. 17:10
Az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv (Btk.) közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosításával hétfőn 184 igen, 180 nem szavazattal újraszabályozta a gyűlöletbeszéd szankcionálását.
Az eddigi szabályozás szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". A módosítás nyomán az "uszít" szót az "izgat" kifejezésre cserélte a törvényalkotó, és az "erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel" fordulattal egészítette ki, továbbá beiktatott egy második bekezdést. Ez szankcionálja az olyan magatartást, amely azáltal sérti az emberi méltóságot, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel, megaláz. „Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást, vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő" – áll az új passzusban.
Az ősz folyamán széles körű sajtópolémia bontakozott ki a kormány törvénymódosító javaslatáról. Sólyom László jogtudósnak, az Alkotmánybíróság első elnökének és Kis János filozófusnak, korábbi szabad demokrata politikusnak a közös cikke amellett foglalt állást, hogy szükségtelen, alkotmányellenes, a szólásszabadságot csorbító a módosítás. A gyűlöletbeszéd ellen a meglévő büntető és polgári jogi szabályok következetesebb alkalmazásával és a politikai közbeszéd, kultúra eszközeivel kell fellépni.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint viszont a módosítás időszerű és alkotmányos. A miniszter egy nyilatkozatában úgy érvelt: a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható.
A parlamenti vita során a javaslatot sem az SZDSZ, sem a két ellenzéki párt, a Fidesz és az MDF nem támogatta. Később az SZDSZ álláspontja - az ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkészt felmentő bírósági döntés nyomán - némileg módosult, a javaslatról való szavazást a frakciótagok lelkiismeretére bízták.
A kormány javaslatát egy szocialista képviselők által jegyzett módosító javaslattal részben megváltoztatta az országgyűlés. Kikerült az a passzus, amely szerint az emberi méltóságot sérti, ha valaki "azt állítja, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás alapján valamely személy vagy a személyek egy csoportja alsóbb- vagy felsőbbrendű". A módosítás eredménye az is, hogy a törvény vétségként, nem pedig bűntettként határozza meg azt, ha valaki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz. (MTI)
Az ősz folyamán széles körű sajtópolémia bontakozott ki a kormány törvénymódosító javaslatáról. Sólyom László jogtudósnak, az Alkotmánybíróság első elnökének és Kis János filozófusnak, korábbi szabad demokrata politikusnak a közös cikke amellett foglalt állást, hogy szükségtelen, alkotmányellenes, a szólásszabadságot csorbító a módosítás. A gyűlöletbeszéd ellen a meglévő büntető és polgári jogi szabályok következetesebb alkalmazásával és a politikai közbeszéd, kultúra eszközeivel kell fellépni.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint viszont a módosítás időszerű és alkotmányos. A miniszter egy nyilatkozatában úgy érvelt: a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható.
A parlamenti vita során a javaslatot sem az SZDSZ, sem a két ellenzéki párt, a Fidesz és az MDF nem támogatta. Később az SZDSZ álláspontja - az ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkészt felmentő bírósági döntés nyomán - némileg módosult, a javaslatról való szavazást a frakciótagok lelkiismeretére bízták.
A kormány javaslatát egy szocialista képviselők által jegyzett módosító javaslattal részben megváltoztatta az országgyűlés. Kikerült az a passzus, amely szerint az emberi méltóságot sérti, ha valaki "azt állítja, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás alapján valamely személy vagy a személyek egy csoportja alsóbb- vagy felsőbbrendű". A módosítás eredménye az is, hogy a törvény vétségként, nem pedig bűntettként határozza meg azt, ha valaki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz. (MTI)