Kasmír: három indiait fejeztek le
Feltehetően iszlám szélsőségesek fejeztek le egy férfit és két gyermekét az indiai Kasmír déli részén - jelentette be a szövetségi állam rendőrsége.
A támadást még egyetlen szervezet sem vállalta.
(MTI)
Feltehetően iszlám szélsőségesek fejeztek le egy férfit és két gyermekét az indiai Kasmír déli részén - jelentette be a szövetségi állam rendőrsége.
„Mindenki éljen úgy, ahogy szeretne, és ahogy tud” – mondta nemrég Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, amikor kormányközeli emberek luxus életviteléről kérdezték. Az urizálás nem most kezdődött, egyedül méregdrága táskákból egy hosszú idővonalat lehet felrajzolni, amit a Duma Aktuál csapata, pontosabban Ceglédi Zoltán meg is tett. Árpád fejedelemig persze nem lehet visszamenni, csak Habony Árpádig, akinek sokszázezres Gucci-táskáját éppen a szociális megszorítások ellen tüntető aktivisták előtt lóbálta. Kész szerencse, hogy nem maradt a villamoson, ahogyan Orbán Ráhel mai árfolyamon számolva 19 milliós Hermès-táskája sem. Ez KAP-nél kiverte a biztosítékot, és a java csak ezután jött.
Óceánon innen és túl egyaránt erőteljesen hat a propaganda, ami még egy nagyhatalomban is megosztottságot szül. Nehéz átfogó képet alkotni arról, milyen ma az Egyesült Államokban élni, a HVG ennek ellenére igyekezett feltérképezni a helyzetet: megszólaltattunk egyetemistát, könyvelőt, világbankost és ablaktisztítót is. Bár továbbra is a lehetőségek országaként tekintenek az USA-ra, akadtak, akik attól tartanak, hogy épp azok a jelenségek szivárognak vissza a mindennapjaikba, amelyek elől egykor elmenekültek Magyarországról.
Az információmorzsák önmagukban sokszor értelmetlenek, de ha összerakjuk, összekapcsoljuk őket, akkor sémákra lelhetünk. A feldolgozott adatok révén hálózatok, összefüggések mutathatnak rá a valóság rejtett folyamataira. Azt, hogy fontos-e a művészek, a művészeti intézmények számára az adat, az adatvezéreltség és a hálózatkutatás, jól mutatja, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” egy adatvezérelt kutatás és annak online platformja adja, amelyet Barabási Albert-László és csapata készített el. Ez a Giardini Központi Pavilonjának homlokzatát helyettesíti, az ugyanis felújítása miatt zárva tart.
A demokraták nagyvonalúak, és nem olyan pitiáner bosszúállók, mint te és a szolgáid. Pötyögd be szépen a telefonszámot, amit az óriásplakáton láttál, ha még emlékszel rá. Rendben lesz minden. Vélemény.
Reménykeltőnek tűnt a nyolcvan éve véget ért második világháború után, hogy a fizikai és morális értelemben lerongyolódott Magyarország szakít a régi rendszerrel, és kiépülhet a polgári demokrácia. Ám hamar szembesülni kellett azzal, hogy a szovjet érdekszférába sorolt országban mindez hiú ábránd.
Az ezredfordulón szinte minden romkocsma-alapító pusztán a baráti körének akart egy-egy jó helyet kialakítani. Mindez elég jól sikerült, mert a főváros arculatára, turizmusára is jelentős hatást gyakoroltak ezek a szórakozóhelyek. A tömegek megjelenésével és a bulinegyed felértékelődésével azonban veszélybe kerültek, a legtöbb be is zárt. A Romokból című dokumentumfilm ötletgazdájával-forgatókönyvírójával, Csizmadia Attilával és a Szimpla Kert tulajdonosával, a film egyik narrátorával, Zsendovits Ábellel beszélgettünk arról, hogyan lett ezekből az underground helyekből mainstream, majd turistaattrakció, és hogyan „falta fel a forradalom a gyermekeit”.