Visszaállítaná a berlini falat a németek ötöde
1 perc
2004.09.09. 07:31
A Forsa Intézet közvélemény-kutatása szerint minden ötödik német állampolgár visszaállítana a hidegháború jelképét, a berlini falat. A magyarázatot a német gazdaság elbizonytalanodásában látják a szakemberek.
Tizennégy év és 1000 milliárd euró ráfordítás után a nyugatnémetek egynegyede visszaküldené a 15 millió keletnémetet a fal túloldalára, egy önálló államba, és a keletnémetek 12 százaléka is „kikívánkozik” a nagy Németországból - írja az euro.hu.
A lap szerint a „nyugati” németek 24 százaléka úgy érzi, személyesen is megszenvedte anyagilag az újraegyesítést. A nyugatiak 37 százaléka sokallja a keleti országrész felzárkóztatására fordított évi 80 milliárd eurót; ráadásul úgy vélik, az „osszik” hálátlanok, és nem tesznek erőfeszítéseket, hogy a saját erejükből talpra álljanak.
A keleti országrészben a munkanélküliség kétszerese a nyugatinak, és a jövedelmek sem érik el a gazdagabb tartományok szintjét. A megkérdezettek egyharmada érzi úgy, hogy nem él jobban, mint a kommunista éra utolsó éveiben. Nem véletlen, hogy a 2005 január 1-jén hatályba lépő szociális és jóléti reformtörvény előkészületei a keleti országrészben váltották ki a leghevesebb tiltakozást.
Hans-Dietrich Genscher volt nyugatnémet- és Markus Meckel egykori keletnémet külügyminiszter aggodalmuknak adtak hangot az ellenséges légkör és a két országrész között növekedni látszó szakadék miatt - teszi hozzá az euro.hu.
A lap szerint a „nyugati” németek 24 százaléka úgy érzi, személyesen is megszenvedte anyagilag az újraegyesítést. A nyugatiak 37 százaléka sokallja a keleti országrész felzárkóztatására fordított évi 80 milliárd eurót; ráadásul úgy vélik, az „osszik” hálátlanok, és nem tesznek erőfeszítéseket, hogy a saját erejükből talpra álljanak.
A keleti országrészben a munkanélküliség kétszerese a nyugatinak, és a jövedelmek sem érik el a gazdagabb tartományok szintjét. A megkérdezettek egyharmada érzi úgy, hogy nem él jobban, mint a kommunista éra utolsó éveiben. Nem véletlen, hogy a 2005 január 1-jén hatályba lépő szociális és jóléti reformtörvény előkészületei a keleti országrészben váltották ki a leghevesebb tiltakozást.
Hans-Dietrich Genscher volt nyugatnémet- és Markus Meckel egykori keletnémet külügyminiszter aggodalmuknak adtak hangot az ellenséges légkör és a két országrész között növekedni látszó szakadék miatt - teszi hozzá az euro.hu.