A lakosság rosszabbnak látja a helyzetét az Ecostat felmérése szerint
2 perc
2004.09.28. 11:19
Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexének értéke 2004 harmadik negyedévében 40,9 százalék, az előző negyedévhez képest 2,5 százalékponttal csökkent, de még mindig 5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban – áll a gazdaságelemző és informatikai intézet felmérésében.
A bizalmi index részmutatóinak többsége kedvezőtlenül változott, a háztartások pénzügyi helyzetének megítélése 8 százalékponttal romlott, az ország várható gazdasági helyzetének értékelésében 4 százalékpontos a csökkenés. A munkanélküliség megítélése is kedvezőtlenebb, a mutató értéke 3 százalékponttal esett az előző negyedévihez képest. Az inflációs várakozások megítélése negyedév alatt nem változott.
A háztartások 47 százaléka érzi úgy, hogy kedvezőtlenebb lettek, és csak 14 százalék azt, hogy többé-kevésbé javultak anyagi körülményei. A jövőre irányuló várakozások összességében megfelelnek a júniusiaknak. A kérdezettek 31 százaléka tart háztartása helyzetének jövőbeli romlásától, 25 százalék javulást vár. A válaszok a makrogazdasági helyzet elmúlt évi változásának értékelésére 37 pontos átlagértéket tükröztek. Ez 4 ponttal rosszabb, mint a három hónnappal ezelőtt mért érték, de még így is lényegesen jobb az év eleji állapotnál.
A jövő megítélésében lényegesen optimistábbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A kérdezettek 32 százaléka optimista, közülük azonban csak 2 százalék bízik abban, hogy egy év múlva sokkal jobb lesz az ország gazdasági helyzete, mint jelenleg, 30 százalékuk csak kisebb mértékű javulást prognosztizál. A válaszadók 44 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, a munkanélküliek számának csökkenését csak fele ennyien (23 százalék) várják. A megkérdezettek 27 százaléka úgy véli, hogy a foglalkoztatottságban nem történik érdemi változás a következő évben.
A megkérdezettek 60 százaléka szerint a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt évben, 22 százalékuk a tavalyinál sokkal nagyobb inflációra számít. A családok közel fele állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből, minimális mértékű megtakarításra 25 százaléknak nyílik lehetősége, jelentős megtakarítási potenciál mindössze 1 százalékra jellemző. A háztartások 17 százaléka tartalékait éli fel, további 7 százalék fokozatosan eladósodik.
Az ingatlanvásárlással kapcsolatos terveket fontolgatók aránya nem változott lényegesen a legutóbbi felmérés óta. Önálló lakás vásárlását a családok 3 százaléka tervezi, házvásárlásban ugyancsak 3 százalék gondolkodik. Üdülő vásárlását viszont még 1 százalékuk sem tervezi. A nagyobb kiadással járó vásárlások megvalósításához az e terveket fontolgató háztartások 19 százaléka akar hitelt felvenni. Idén tavasszal többen, a háztartások 21 százaléka jelezte, hogy hitelre lesz szüksége nagyobb kiadással járó terve megvalósításához.
A potenciális hitelfelvevők 41 százaléka ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni. További 12 százalék önálló házat vásárolna, és ugyancsak 12 százalékuk lakásvásárlását akarja hitellel megoldani. 19 százalék személygépkocsi, 15 százalék tartós fogyasztási cikk vásárlásához venne fel hitelt. Személyi számítógép vásárlásához egyre kevésbé adósodnak el a családok. A hitel felvételét tervező háztartások 12 százaléka gyermekeinek iskoláztatására használná a kölcsönt.
A háztartások 52 százaléka szerint a következő évben az ingatlanok forgalma növekedni fog, s közülük 9 százalék fokozott élénkülésre számít. Az ingatlanok árának alakulásával kapcsolatban kevésbé bizonytalanok a családok. A várakozások iránya továbbra is egyértelmű, a kérdezettek háromnegyede az ingatlanárak növekedésére számít, 15 százalékuk nagymértékű, 58 százalékuk kisebb drágulást vélelmez. (MTI)
A háztartások 47 százaléka érzi úgy, hogy kedvezőtlenebb lettek, és csak 14 százalék azt, hogy többé-kevésbé javultak anyagi körülményei. A jövőre irányuló várakozások összességében megfelelnek a júniusiaknak. A kérdezettek 31 százaléka tart háztartása helyzetének jövőbeli romlásától, 25 százalék javulást vár. A válaszok a makrogazdasági helyzet elmúlt évi változásának értékelésére 37 pontos átlagértéket tükröztek. Ez 4 ponttal rosszabb, mint a három hónnappal ezelőtt mért érték, de még így is lényegesen jobb az év eleji állapotnál.
A jövő megítélésében lényegesen optimistábbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A kérdezettek 32 százaléka optimista, közülük azonban csak 2 százalék bízik abban, hogy egy év múlva sokkal jobb lesz az ország gazdasági helyzete, mint jelenleg, 30 százalékuk csak kisebb mértékű javulást prognosztizál. A válaszadók 44 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, a munkanélküliek számának csökkenését csak fele ennyien (23 százalék) várják. A megkérdezettek 27 százaléka úgy véli, hogy a foglalkoztatottságban nem történik érdemi változás a következő évben.
A megkérdezettek 60 százaléka szerint a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt évben, 22 százalékuk a tavalyinál sokkal nagyobb inflációra számít. A családok közel fele állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből, minimális mértékű megtakarításra 25 százaléknak nyílik lehetősége, jelentős megtakarítási potenciál mindössze 1 százalékra jellemző. A háztartások 17 százaléka tartalékait éli fel, további 7 százalék fokozatosan eladósodik.
Az ingatlanvásárlással kapcsolatos terveket fontolgatók aránya nem változott lényegesen a legutóbbi felmérés óta. Önálló lakás vásárlását a családok 3 százaléka tervezi, házvásárlásban ugyancsak 3 százalék gondolkodik. Üdülő vásárlását viszont még 1 százalékuk sem tervezi. A nagyobb kiadással járó vásárlások megvalósításához az e terveket fontolgató háztartások 19 százaléka akar hitelt felvenni. Idén tavasszal többen, a háztartások 21 százaléka jelezte, hogy hitelre lesz szüksége nagyobb kiadással járó terve megvalósításához.
A potenciális hitelfelvevők 41 százaléka ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni. További 12 százalék önálló házat vásárolna, és ugyancsak 12 százalékuk lakásvásárlását akarja hitellel megoldani. 19 százalék személygépkocsi, 15 százalék tartós fogyasztási cikk vásárlásához venne fel hitelt. Személyi számítógép vásárlásához egyre kevésbé adósodnak el a családok. A hitel felvételét tervező háztartások 12 százaléka gyermekeinek iskoláztatására használná a kölcsönt.
A háztartások 52 százaléka szerint a következő évben az ingatlanok forgalma növekedni fog, s közülük 9 százalék fokozott élénkülésre számít. Az ingatlanok árának alakulásával kapcsolatban kevésbé bizonytalanok a családok. A várakozások iránya továbbra is egyértelmű, a kérdezettek háromnegyede az ingatlanárak növekedésére számít, 15 százalékuk nagymértékű, 58 százalékuk kisebb drágulást vélelmez. (MTI)