Mádl Ferenchez fordulnának az üdítőital-gyártók
2 perc
2004.10.19. 14:26
A visszaváltható csomagolásokra vonatkozó előírások bevezetése esetén az államfőhöz fordulnak alkotmányossági normakontrollt kérve az ásványvizet és üdítőket gyártó cégek érdekképviseleti szervezetei. Az üdítőlobbi október elején már nyert egy csatát.
A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZ) és a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ) közös közleményében úgy vélekedik, hogy a termékdíj-törvény módosítása a zöld szervezetek által szorgalmazott formában alkotmányossági aggályokat vet fel, s ellentétes az Európai Unió alapelveivel is. Az október elején Országgyűlés elé került kormányelőterjesztés a termékdíj-törvény módosítására vonatkozóan ugyan nem tartalmaz előírásokat a betétdíjas csomagolások kapcsán, ugyanakkor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jogszabály előkészítése során korábban olyan visszaváltható csomagolásokat ösztönző változatot is készített, amely több parlamenti bizottság és zöld szervezet nyomására újra napirendre került.
Az újratölthető csomagolásokat ellenző érdekképviseletek szerint a zöldek által támogatott verzió életbe lépése esetén az EU eljárást indíthat Magyarország ellen piaci diszkriminációra hivatkozva, mivel az újra napirendre került jogszabály-változat a visszaváltható csomagolások közvetett ösztönzéseként úgy írna elő termékdíjat, hogy azonos csomagolóanyagokra termékkörökként nagyságrendileg különböző fizetési kötelezettség vonatkozna. A műanyagpalackba töltött ásványvizekre, gyümölcslevekre és szénsavas üdítőkre az eddigi díjtételhez képest hússzoros terhet jelentő darabalapú termékdíjat kellene fizetni, míg a háztartási vegyiárukra, tejtermékekre, desztillált vízre és étolajra nem vonatkozna a darabalapú termékdíj, holott ugyanúgy műanyag flakonokba csomagolják azokat.
Az érdekképviseleti szervezetek diszkriminatívnak tartják a termékdíj-szabályozás zöldek által szorgalmazott módosítási koncepcióját azért is, mert az az ásványvíz- és szénsavasüdítő-piac két, újratöltési kapacitással rendelkező szereplőjét az újratölthető csomagolás előírásával versenyelőnybe hozná. A többi cégnek több százmillió forintos beruházásra lenne szükségük az előírás teljesítéséhez, amelyet ha nem teljesítenek, vállalniuk kell extra termékdíj befizetését.
A MÁSZ és a MÜSZ közleményében leszögezi, hogy támogatják a kormány parlament elé terjesztett változatát, az szerintük kellőképpen szolgálja a csomagolási hulladék begyűjtésével és hasznosításával összefüggő célkitűzéseket.Az érdekképviseletek hangoztatják, hogy az ipar számára is helyesnek tartott szándék, hogy minél kevesebb csomagolási hulladék kerüljön a szemétbe."Ugyanakkor ez a cél ne a darabalapú termékdíjjal és az újratöltés kikényszerítésével valósuljon meg, hanem szelektív hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással" - áll a közleményben.
Az üdítőital-gyártók októberben egyszer már sikeresen lobbiztak: az eldobható műanyagpalackokra és nejlonszatyrokra vonatkozó szigorú szabályok a hó elején kikerültek a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvénymódosításból. Az eredeti elképzelés szerint a boltban árusított szénsavas üdítők és ásványvizek 30 százalékát jövőre már többször használatos palackba kellett volna tölteni, s a gyártók számára kötelező rátát szabtak volna a palackok visszagyűjtésére.
(MTI)
Az újratölthető csomagolásokat ellenző érdekképviseletek szerint a zöldek által támogatott verzió életbe lépése esetén az EU eljárást indíthat Magyarország ellen piaci diszkriminációra hivatkozva, mivel az újra napirendre került jogszabály-változat a visszaváltható csomagolások közvetett ösztönzéseként úgy írna elő termékdíjat, hogy azonos csomagolóanyagokra termékkörökként nagyságrendileg különböző fizetési kötelezettség vonatkozna. A műanyagpalackba töltött ásványvizekre, gyümölcslevekre és szénsavas üdítőkre az eddigi díjtételhez képest hússzoros terhet jelentő darabalapú termékdíjat kellene fizetni, míg a háztartási vegyiárukra, tejtermékekre, desztillált vízre és étolajra nem vonatkozna a darabalapú termékdíj, holott ugyanúgy műanyag flakonokba csomagolják azokat.
Az érdekképviseleti szervezetek diszkriminatívnak tartják a termékdíj-szabályozás zöldek által szorgalmazott módosítási koncepcióját azért is, mert az az ásványvíz- és szénsavasüdítő-piac két, újratöltési kapacitással rendelkező szereplőjét az újratölthető csomagolás előírásával versenyelőnybe hozná. A többi cégnek több százmillió forintos beruházásra lenne szükségük az előírás teljesítéséhez, amelyet ha nem teljesítenek, vállalniuk kell extra termékdíj befizetését.
A MÁSZ és a MÜSZ közleményében leszögezi, hogy támogatják a kormány parlament elé terjesztett változatát, az szerintük kellőképpen szolgálja a csomagolási hulladék begyűjtésével és hasznosításával összefüggő célkitűzéseket.Az érdekképviseletek hangoztatják, hogy az ipar számára is helyesnek tartott szándék, hogy minél kevesebb csomagolási hulladék kerüljön a szemétbe."Ugyanakkor ez a cél ne a darabalapú termékdíjjal és az újratöltés kikényszerítésével valósuljon meg, hanem szelektív hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással" - áll a közleményben.
Az üdítőital-gyártók októberben egyszer már sikeresen lobbiztak: az eldobható műanyagpalackokra és nejlonszatyrokra vonatkozó szigorú szabályok a hó elején kikerültek a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvénymódosításból. Az eredeti elképzelés szerint a boltban árusított szénsavas üdítők és ásványvizek 30 százalékát jövőre már többször használatos palackba kellett volna tölteni, s a gyártók számára kötelező rátát szabtak volna a palackok visszagyűjtésére.
(MTI)