Olcsóbb a tej, drágább a bor, mióta EU-tagok vagyunk
1 perc
2004.11.15. 07:45
A májusi EU-csatlakozás után a legnagyobb csatlakozó országok többségében, köztük Magyarországon az árak inkább csökkenő tendenciát mutatnak.
- A vizsgált országok kereskedelmében domináló nemzetközi vállalatok éles versenye oda vezet, hogy ismert márkájú árucikkeket gyakran kínálnak árengedményes akciókban – fogalmazott Peter Damisch, a Fessel-GfK Piackutató Intézet igazgatója. – Ugyanakkor egyre növekszik a kapható márkatermékek száma, és az árverseny is mind élesebb.
A közép-európai fogyasztók mind a napi megélhetéshez szükséges áruféleségeket, mind a tartós fogyasztási cikkeket alacsonyabb áron vásárolhatják meg, mint a nyugat-európai országokban.
A GfK csoport leányvállalatai Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban figyelik folyamatosan az élelmiszer- és háztartási-vegyiáru, valamint az elektromos háztartási készülékek piacát. A 2004 májusi-augusztusi árakat összehasonlították az előző év hasonló időszakával, a nagy- és a kiskereskedelemben is.
Peter Damisch szerint Magyarországon a napi fogyasztási cikkek árait az egyes termékkategóriákon belül a vezető márkák, illetve a vezető boltláncok fogják mind erőteljesebben befolyásolni. A fogyasztás várható fejlődését a keresleten kívül nemcsak a vásárlóerő befolyásolja, hanem a kínálat sokszínűsége mind az alsó, a középső és a prémium szegmensben.
A GfK Hungária feltárta, hogy Magyarországon átlagosan mindössze 1 százalékkel volt magasabb az élelmiszerek és a háztartási-vegyiáruk 2004 május-júliusi átlagára az idei január-áprilisihoz képest.
Csökkent például a tej, a joghurt és a száraztészta átlagos fogyasztói ára 8, 3, illetve 1 százalékkal. A szénsavas üdítőitaloké változatlan maradt. Emelkedett egyebek közt a bor átlagára, 4 százalékkal.
A kereskedelem fejlődéséről Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy egyre inkább teret nyernek a boltláncok. Idén az első hat hónap során 73 százalékos piaci részesedést értek el, a tavalyi 69 és a 2002-es 63 százalék után.
Ebben az évben január-júniusban a háztartások 1 057 milliárd forintért vásároltak élelmiszert, háztartási-vegyiárut és kozmetikumot. Az összeg 7 százalékkal haladja meg az előző év első hat hónapi forgalmát.
(euro.hu)
A közép-európai fogyasztók mind a napi megélhetéshez szükséges áruféleségeket, mind a tartós fogyasztási cikkeket alacsonyabb áron vásárolhatják meg, mint a nyugat-európai országokban.
A GfK csoport leányvállalatai Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban figyelik folyamatosan az élelmiszer- és háztartási-vegyiáru, valamint az elektromos háztartási készülékek piacát. A 2004 májusi-augusztusi árakat összehasonlították az előző év hasonló időszakával, a nagy- és a kiskereskedelemben is.
Peter Damisch szerint Magyarországon a napi fogyasztási cikkek árait az egyes termékkategóriákon belül a vezető márkák, illetve a vezető boltláncok fogják mind erőteljesebben befolyásolni. A fogyasztás várható fejlődését a keresleten kívül nemcsak a vásárlóerő befolyásolja, hanem a kínálat sokszínűsége mind az alsó, a középső és a prémium szegmensben.
A GfK Hungária feltárta, hogy Magyarországon átlagosan mindössze 1 százalékkel volt magasabb az élelmiszerek és a háztartási-vegyiáruk 2004 május-júliusi átlagára az idei január-áprilisihoz képest.
Csökkent például a tej, a joghurt és a száraztészta átlagos fogyasztói ára 8, 3, illetve 1 százalékkal. A szénsavas üdítőitaloké változatlan maradt. Emelkedett egyebek közt a bor átlagára, 4 százalékkal.
A kereskedelem fejlődéséről Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy egyre inkább teret nyernek a boltláncok. Idén az első hat hónap során 73 százalékos piaci részesedést értek el, a tavalyi 69 és a 2002-es 63 százalék után.
Ebben az évben január-júniusban a háztartások 1 057 milliárd forintért vásároltak élelmiszert, háztartási-vegyiárut és kozmetikumot. Az összeg 7 százalékkal haladja meg az előző év első hat hónapi forgalmát.
(euro.hu)