M5-ös-végjáték
A szerdai - lapzártánk utáni - kormányülésen várhatóan eldől, hogyan vonják be a matricás díjfizetési rendszerbe a...
A szerdai - lapzártánk utáni - kormányülésen várhatóan eldől, hogyan vonják be a matricás díjfizetési rendszerbe a Budapest-Kiskunfélegyháza közötti M5-ös koncessziós autópályát, majd annak a Medgyessy Péter kormányfő korábbi ígérete szerint 2005-re elkészülő 47 kilométeres meghosszabbítását Szegedig. A szocialisták számára szakrális március 12-ei matricásítási határidő szempontjából nem mindegy, hogy a gazdasági tárca által előterjesztett alternatívák közül melyiket választják: az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. (AKA) részvényeinek 40 avagy 100 százalékos állami kivásárlását.
Amennyiben az AKA-t teljes egészében államosítanák, a főtulajdonosok - az osztrák Bau Holding és a francia Bouygues-csoport - az 1996-ig befektetett 69 millió eurójuk után a HVG információi szerint évi 17,7 százalék kamatot kívánnak felszámítani, vagyis 280 millió eurót kérnének a szakminisztériummal folytatott tárgyalások szerint. Ez - forintra számítva - épp a cég mérlegében szereplő befektetési érték (HVG, 2004. január 17.). Emellett az AKA 200 millió eurónyi hiteltartozása is az államot terhelné. A továbbépítés 70-75 milliárd forintos költségét is hozzászámítva így összesen 200 milliárd forint lenne az állami kiadás. Az AKA azonban nem maradna állami tulajdonban, s majdani gazdája állná az új szakasz cechjét (cserébe a befektető árkiegészítést kapna az államtól a matricabevételek mellé). Az építés megkezdése az ügylet nyélbe ütése előtt kivihetetlennek látszik, ha viszont nincs "első kapavágás" az első fél évben, nem adható át az új sztrádaszakasz jövőre, de talán a következő választásokig sem, a földnek ugyanis egy téli szezonban tömörödnie kell a burkolat felvitele előtt. A matricás rendszerre való áttérés ideje is bizonytalan, hiszen a hitelek átvállalásához a bankok egyetértését is meg kell szerezni, amihez legkevesebb 20 napra van szükség. A legkisebb vita esetén is borulna tehát a szegedi MSZP-kongresszushoz igazított menetrend.
A 40 százalékos állami kivásárlás az AKA-tulajdonosoknak szimpatikusabb lenne, amit azzal is jeleznek a kormány számára, hogy ennek választása esetén - évi "mindössze" 14 százalékos kamattal számolva - 280 millió helyett 207 millió euróra hajlandók taksálni hajdani befektetésük jelenértékét; az államot ennek 40 százaléka terhelné, s a hiteltartozást sem kellene átvállalnia. A továbbépítésre hitelt venne fel az AKA - előbb persze egyértelművé kellene tenni, hogy ezt a koncessziós szerződés módosításával vagy más jogi keretben végzi-e -, mindenesetre így mindössze 82 millió euró - 22 milliárd forint - lenne a vételár. Az olcsó megoldás apró szépséghibája a drágasága. A befektetők ugyanis évi 25 milliárd forint árkiegészítést követelnek ebben a konstrukcióban az AKA számára, miközben az idei matricabevételi terv a másik három sztráda használata után 17 milliárd forint. Az M5-ös bevonása után ez néhány milliárd forinttal túlteljesülhet ugyan, de a mintegy 20 milliárdos különbözet az állami büdzsét terhelné.
SZABÓ GÁBOR