Szélnek eredtek

Alig három héttel az után, hogy az utóbbi évtizedek második legpusztítóbb hurrikánja végigsöpört a Floridai-félsziget középső részén, a múlt hét végén újabb hasonló természeti csapás sújtotta a Napfényállamot. Igaz, a 4-es erősségű, azaz óránként 210-250 kilométeres sebességű, egész településeket elsöprő szelet produkáló Charleyval szemben a 2-es fokozatú Frances csak 154-177 kilométeres tempóval süvített, de sokkal tovább tartott, és nagyobb területet érintett. A Floridát augusztus 13-án elért Charley mintegy negyven kilométer széles sávban haladt előre, és egy fél nap alatt végzett, 15-20 milliárd dollárnyi kárt hagyva maga után. A szelídebb Frances viszont gyakorlatilag az egész félszigetet beterítette, mindössze 3 kilométert haladt előre óránként, így három napot töltött abban az államban, amelyet főképp kedvezőnek mondott időjárása miatt választanak lakhelyül az amerikaiak. "A floridaiak tudomásul veszik, hogy a kellemes trópusi éghajlattal együtt itt a gyakori hurrikánokhoz is hozzá kell szokniuk" - magyarázta az MSNBC hírtelevízió riporterének egy megyei elöljáró, miért tűrik viszonylag jól a megpróbáltatásokat a helyiek.

Okulva a Charleyból és hála a viszonylag pontos előrejelzésnek, múlt szerdától minden idők legnagyobb evakuálási programját hajtották végre Floridában: összesen 2,8 millió embert utasítottak lakhelye elhagyására. Közülük 180 ezret az amerikai Vöröskereszt helyezett el alkalmi szállásokon, iskolákban, középületekben, a többség azonban maga gondoskodott pótlakhelyről rokonoknál, szállodákban. De sokan nem mozdultak otthonukból, a háromgyermekes Meyer család például azért maradt az egyébként az egyik legnagyobb kárt szenvedett Melbourne városkában lévő háza pincéjében, mert nem akarták magukra hagyni háziállataikat: csirkéket, két kutyát, két óriásteknőst és egy krokodilt. A hét végén ötmillióan maradtak áram nélkül a 16 millió lakosú államban. A folyamatosan zuhogó eső - 24 óra alatt 250-300 milliméternyi csapadék esett - sok helyen árvizet okozott, és elmosta, amit a szél meghagyott. Az egész államban összesen négyen haltak meg a katasztrófa közvetlen következményeként. Nem esett viszont bajuk Florida legfőbb nevezetességeinek, a Disney Worldnek és az Universal filmstúdió vidámparkjainak.

Kijárási tilalmat is elrendeltek több városban, megyében, ám azt sokan nem tartották be. A tilalom ellenére néhány bolt mégis kinyitott, és autókat is lehetett látni az utakon, noha a közlekedési lámpák nem működtek, és kidőlt fák akadályozták a forgalmat. Úgy tűnik, a hatóságok - a fosztogatókkal szembeni, eddig tucatnyi letartóztatást eredményező szigortól eltekintve - maguk is csak afféle irányelvként értelmezték az elővigyázatossági rendeleteket. "A ma reggel hatig tartó kijárási tilalom idején is voltak emberek az utcán, de tudtommal senkit nem állítottak meg a rendőrök" - mondta hétfőn délelőtt telefonon a HVG-nek James Rollings, a West Palm Beach-i természettudományi múzeum igazgatója, aki ugyancsak az előzetes óvintézkedéseknek tulajdonítja, hogy a gyűjteményben nem esett nagyobb kár. "Szerencsére éppen most helyreállt az áramszolgáltatás is, így megmenekültek a halaink az akváriumokban" - tette hozzá az igazgató.

A hatóságok engedékenységéhez az is hozzájárult, hogy végül maga Frances is enyhébbnek mutatkozott, mint amilyennek ígérkezett. A Bahamáknál még 4-es fokozatú forgószél Florida délkeleti partjainál kettesre szelídült, hétfőn pedig a félsziget északnyugati csücskénél már egyes fokozatúként - óránként 119-153 kilométeres sebességgel - távozott a Mexikói-öböl irányába. A floridaiak megpróbáltatásai azonban ezzel még nem értek véget. Nemcsak azért, mert az állam fővárosába, Tallahassee-be lapzártánk után még ugyancsak belekaphat a tenger fölött erőt gyűjtő forgószél, hanem mert délnyugat felől közeledik rettegett Ivan, a következő hurrikán. A vasárnap még négyes erősségűnek jelzett forgószél immár csak hármas, és mire a hét végén eléri Kubát, majd Floridát, talán tovább szelídül.

Ha valaki nagyon akart, keverhetett némi politikát is a Floridát az utóbbi hónapban sújtó természeti csapásokhoz. Ez az állam ugyanis az idei elnökválasztás első számú csatatere, miután a demokraták - 36 napos jogi huzavona után, mindössze 537 szavazattal - itt bukták el a 2000-es választásokat, amikor egyébként akkori jelöltjük, Al Gore országszerte félmillióval több voksot kapott George W. Bushnál. Az elnök öccse, Jeff Bush floridai kormányzó a Charley hurrikánt követő helyreállítási munkákra hivatkozva nem vett részt a múlt héten a republikánus párt - sokszor a Bush család bensőséges háziünnepségére emlékeztető - elnökjelölő konvencióján. Tévériporterek mindenesetre azt tudakolták helyi illetékesektől, vajon a családi kapcsolatoknak tulajdonítható-e, hogy Bush elnök a Charley és a Frances után is szinte korlátlan szövetségi támogatást ígért az azonnali kárelhárításhoz, az illetékesek azonban ezt minden esetben határozottan tagadták, mondván, ez ilyenkor minden amerikai államnak kijár. Három héttel ezelőtt elemzők még azt latolgatták, vajon a terrorellenes küzdelem jegyében az utóbbi években újjászervezett szövetségi katasztrófaelhárító apparátus működése mennyiben befolyásolja majd a választók hangulatát a novemberi választásokon. Akkor azonban még fej fej mellett volt a demokrata jelölt John Kerry és az újraválasztásáért küzdő Bush. Most, hogy az utóbbi már több mint 10 százalékponttal vezet a közvélemény-kutatásokban, már senki nem beszél Frances és a politika összefüggéséről.

RÉTI PÁL / WASHINGTON