Lehúzók és lehúzottak

A magyarországi hipermarketek minden harmadik-negyedik vevője bankkártyával fizet, így a Metro sem kerülheti el, hogy bevezesse az általános kártyaelfogadást, ráadásul vevőink nagy része kifejezetten igényelné ezt" - mondta a HVG kérdésére Molnár József, a Metro Holding gazdasági igazgatója. A technikai feltételeket már megteremtették, a jövőre tervezett induláshoz a németországi központnak kellene zöldre állítani a lámpát, de ehhez további gazdaságossági számításokra van még szükség. Be kell ugyanis bizonyítani, hogy a növekvő forgalomból megtérül az a jutalék, amelyet a kártyaelfogadásért fizetnek a bankoknak. A nagykereskedelmi láncban eddig csak az OTP-Metro közös, az OTP Bank Pont- és a kincstári kártyát fogadták el. Elvben a raktáráruház a készpénzes fizetésre alapozott, de a jelek szerint ez egyre többször okozhat versenyhátrányt.

A magyar kereskedők nagy része azonban - versenyhátrány ide vagy oda - nem kedveli a plasztikot. A MasterCard nemzetközi kártyatársaság hét ország hatszáz kereskedelmi egységében elvégzett és idén novemberben közzétett felmérése szerint a honi boltosok és pénztárosok hisznek a legkevésbé a kártyás fizetés előnyeiben Kelet-Közép-Európában. Többségük szerint elsősorban a kártyatársaságok és a bankok húznak hasznot abból, ha egy üzletben elfogadják a plasztikot, s még a vásárló is többet profitál belőle, mint maga a kereskedő. Emiatt az újabb kártyaelfogadó terminálok telepítését a megkérdezett kereskedők 77 százaléka utasította el, a régió többi országában pedig átlagban 55 százalékos volt ez az arány.

Ettől valószínűleg nem esnek kétségbe azok a vásárlók, akik a banktól kapott kártyával amúgy is csak a bankjegykiadókat keresik fel. Csakhogy a kártyás vásárlások száma egyre nő, évente 5-6 százalékkal, s félévkor az ilyen műveletek 41 százaléka már kereskedelmi fizetéshez kapcsolódott. Ennek pedig ösztönöznie kellene az újabb kártyalehúzók telepítését, hiszen fehér folt van bőven. A jegybank és a Központi Statisztikai Hivatal adatait összevetve kiderül, hogy mintegy 27 200 kártyalehúzó üzemel az országban levő közel 155 ezer kiskereskedelmi egységben. A plasztikot elfogadó terminálok száma folyamatosan nő ugyan - az elmúlt két és fél év alatt mintegy 8500-zal -, de ennél jóval lassabban gyarapszik a kártyás fizetésre felkészült üzletek száma, hiszen egy-egy új áruházlánc megnyitásával több száz, akár 1-2 ezer leolvasót is telepítenek. Sőt negyedévente több tucat kisebb üzletben szűnik meg a kártyaelfogadás, mert a kis forgalmú boltokból a bankok visszaveszik az elfogadáshoz szükséges berendezést. A terminálok ugyanis a bankok tulajdonában vannak, és a működtetés költségeit a pénzintézetek a kereskedőnek felszámított jutalékból fedezik. Az OTP Bank az egyedüli, amely a kisebb forgalmú üzleteknek (havi 1-2 ezer forintért) lízingeli a berendezést, mondván, csupán a jutalékból nem térülne meg befektetése.

A kártyás tranzakciókat elsősorban azért nem kedvelik a kereskedők, mert drágának és lassúnak tartják. A plasztik elfogadásának költsége számukra - a vásárlás értékére vetítve - átlagosan 1-4 százalék közötti. Magyarán a velük szerződő, a terminált kihelyező bank ennyit von le a kártyás forgalomból tőlük, a nagyobb forgalmúaktól kevesebbet, a kicsiktől többet. A legalacsonyabb jutalékokat a hipermarketektől és a benzinkutaktól, illetve egyes diszkontláncoktól kérik a bankok, a kisebb kereskedelmi hálózatok 3-4 százalékkal kalkulálhatnak. A lapocska használata a vevőnek nem okoz kiadást, de az árban végső soron megfizeti azt is. Az éles kereskedelmi versenyben azonban a boltosok több esetben kénytelenek lenyelni a jutalékot, és a kártyaelfogadás forgalomnövelő hatásában bízva elviselik árrésük banki megcsapolását. Akad azonban olyan hely is, ahol egy az egyben áthárítják az ügyfelekre a banknak fizetendő jutalékot: így tesznek például a nagy aukciós házak, ha a vevő bankkártyával fizet.

A banki jutalékszinttel Magyarország - kártyás szakemberek szerint - Európa középmezőnyében foglal helyet. Piaci hírek alapján a Mol töltőállomásainál különösen alacsony, 1 százalék alatti a jutalékszint, míg a luxuscikkeket áruló üzleteknek néhol 7-8 százalékos elfogadási díjat is felszámítanak. A terminált kihelyező bank a kereskedőtől beszedett jutalékból egy részt lead a nemzetközi kártyatársaságnak, amely minden bankközi kártyás elszámolásban technikailag részt vesz, akkor is, ha belföldi az ügylet (a MasterCardnak például lakossági kártyák esetében 0,55-0,95 százalék közötti jutalék jár), s egy rész a kártyát kibocsátó hazai pénzintézetet illeti. Ez utóbbi jutalék nagyságát a pénzintézetek üzleti titokként kezelik, de az a HVG információi szerint meghaladja a kártyatársaságnak leosztottat, s európai mércével mérve a magasabbak közé tartozik. A kártyaelfogadó pénzintézet akkor jár a legjobban, ha házon belüli üzletet bonyolít le, azaz saját kibocsátású kártyájával fizetett vásárlást egyenlít ki. Ebben az esetben megspórolja a nemzetközi kártyatársaságnak leadandó jutalékrészt, a kártyakibocsátónak járó díj pedig az egyik zsebéből a másikba vándorol.

Nyilván segítené a készpénzkímélés terjedését, ha a bankok kisebb jutalékrésszel is megelégednének. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari kártyaelfogadás díjait lényegében két pénzintézet diktálja, az OTP Bank, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.; a piac maradék 10 százalékán az Erste Bank Rt. és az Inter-Európa Bank Rt. osztozik. Visszatérésre készül viszont a kártyaelfogadó terminálok kihelyezéséből több éve kivonult Budapest Bank, erősítette meg Berszán Ferenc üzletágvezető.

A készpénzkímélés további hátránya, hogy a vásárlások ellenértéke egy-két nap múlva jelenik meg a kereskedő számláján - feltéve, hogy nincsen műszaki zavar, mint legutóbb, november első felében, amikor elromlott az OTP Bank kártyaelszámoló rendszerének egyik központi gépe. A pénzintézet a a kártyás fizetések elszámolásában domináns szereplő, ezért komoly következményei lettek a technikai problémának. Hiába cserélték ki gyorsan a gépet, akkora tömegű elintézetlen utalás halmozódott fel, hogy egy hétig tartott, míg behozták a lemaradást.

A kártyaköltségekkel szemben elsősorban a diszkontcégeknek van kifogásuk. A nemrég bejött Lidl például semmilyen lapocskát nem fogad el. A Coop vidéki kereskedelmi hálózat és az országos lánccá vált CBA boltjai között is vannak olyanok, ahol csak készpénzzel lehet vásárolni. A kártyaelfogadási térképen a legnagyobb fehér foltok a szolgáltatásban és a vidéki kiskereskedésekben vannak. Az autószerelő műhelyek, fodrászatok, kozmetikák többsége a készpénzre esküszik. A szürke- és feketegazdaságban pedig eleve csak a készpénz jöhet szóba, a bankkártyával való fizetés ugyanis követhető. Felgyorsíthatja viszont a kártyás fizetéseket az egészségügyben - például a magánpraxisban - a nagyobb egészségpénztárak közül egyre több által kibocsátott egészségkártya.

A kártyás fizetés lassúságának is komoly visszatartó ereje van. A plasztikot elutasító diszkontláncok nemcsak arra hivatkoznak, hogy nem fér bele árrésükbe a jutalék, hanem arra is, hogy az akár több percig tartó engedélyezési procedúra miatt fennakadás keletkezik a kasszánál, amit csak új pénztárosok beállításával lehetne orvosolni, erre viszont nincs keret az alacsonyan tartandó személyzeti költségek miatt. A MasterCard nem tud sokat tenni azért, hogy az elfogadás gyorsabb legyen - mondta Hajdú Gyula, a MasterCard Europe közép-kelet-európai régiójának marketingigazgatója, a nemzetközi kártyatársaság waterlooi rendszerén ugyanis méréseik szerint fél másodperc alatt fut át egy művelet. A kártyás fizetés legidőigényesebb része a kártyaelfogadó bank behívása, hogy (a számlán levő keret alapján) engedélyezze a vásárlás összegét. Mivel Magyarországon nincs kártyás fizetés engedélyezés nélkül, egyetlen esetben sem lehet ezt elkerülni. Nyugat-Európában azonban legalább a dombornyomott lapocskák lehúzásánál - egy meghatározott költési összeg alatt - csak azt ellenőrzik, hogy az nincs-e letiltva, ami jócskán megrövidíti a várakozási időt. Gyorsíthatná a fizetési műveletet az is, ha nem kellene minden esetben aláírni a kártya birtokosának a bizonylatot. Ez is a magyar kártyaelfogadás - a bankok által megkövetelt - sajátos vonása. Külföldön ugyanis általában elegendő a PIN kód beütése.

Fejlesztésekkel, a kártyaelfogadás rendszerének átalakításával tehát lehetne gyorsítani a hagyományos mágnescsíkos plasztikkal való fizetésen is, de sem erre, sem nagyobb számú új terminál kihelyezésére nem lehet számítani. A bankok viszont mostanában főként a csipes (azonosításra és elektronikus pénz tartására alkalmas, mikroprocesszorral ellátott) kártyák elfogadására szolgáló berendezésekre költenek. A HVG információi szerint mintegy 2 ezret már kihelyeztek a kereskedőkhöz és a vendéglátásba, de egy-két évbe még beletelhet, mire ez meghonosodik a vásárlók körében.

PAPP EMÍLIA