Trumpról elnevezett futurisztikus vadászgéppel biztosítaná légi dominanciáját Amerika

Amerika ellenségei még az érkezését se fogják látni, azt sem fogják tudni, hogy mi találta el őket, „ez olyasmi, amihez hasonlót még soha senki nem látott”. Ezzel a felvezetéssel mutatta be a Fehér Házban Donald Trump az USA új generációjú vadászgépét, amely a régebbi számozási logikától eltérően az F–47 nevet kapta. „Ez gyönyörű szám” – mondta a bemutatón az USA 47. elnöke, aki nem is tagadta, hogy az ő kérésére alakult így a névadás. A légierő hivatalos közleménye szerint Trump „kulcsfontosságú támogatása” mellett a legendás második világháborús P–47-es gép öröksége, valamint a haderőnem 1947-es alapítása előtt szerettek volna tisztelegni az elnevezéssel. Ez „direkt üzenet a szövetségeseinknek, hogy nem tűnünk el, és az ellenségeinknek, hogy képesek vagyunk globális erőkivetítésre” – mondta a bemutatón Pete Hegseth védelmi miniszter a gépről, amely évtizedek múlva is Trump emlékét fogja őrizni. Majd teátrálisan hozzátette: „Ez egy ajándék a leszármazottjainknak.”

Mentőöv a Boeingnek, garancia Amerikának

A névnél már csupán a kivitelező okozott nagyobb meglepetést, ugyanis az F–22-es és az F–35-ös gépeket jegyző Lockheed Martin ellenében a Boeing nyerte el a lehetőséget. (A következő generációs B–21 Raider stratégiai bombázót gyártó Northrop Grumman már korábban kiesett a versenyből.) A Boeing győzelmét többen szkeptikusan fogadták, mivel minimális rutinja van vadászgépek gyártásában, most először tudott győztes modellt felmutatni. (Az F/A–18 Hornet és az F/A–15 Eagle típusokat még a McDonnell Douglas tervezte, amely 1997-ben egyesült a Boeinggel.) A cég az amerikai védelmi megrendelésekből is szinte teljesen kiszorult, és az exportra összpontosít. Futó védelmi szerződései, az űrkutatási T–7A Red Hawk kiképzőgép, a KC–46A Pegasus légi utántöltő repülőgép és az Air Force One programja mind minőségi problémákkal, költségnövekedéssel és késésekkel küszködik. Az elnöki gép csúszását még Trump is szóvá tette. A polgári területen a több száz ember haláláért felelős 737 MAX típus körüli mizéria aláásta a Boeing iránti politikai, befektetői, de még a munkavállalói bizalmat is.

A mérnöki és gyártási-fejlesztési szerződések öt év alatt 20 milliárd dollárra rúgnak, míg a gépek átadása további pénzt jelent. Trump azt mondta, hogy a ciklusa végén venné át az első F–47-est, az évtized végére pedig sorozatgyártáson szeretné látni az első körben kétszáz megrendelt gépet. Az F–47 megmentette a Boeing védelmi portfólióját, a cég több kockázatot vállalt, és ár-érték arányban versenytársainál jobb végterméket kínált, ami segített nyernie a katonai források szerint rendkívül szoros versenyben. A világ első hatodik generációs vadászgépének mondott eszköz Trump elmondása szerint már öt éve repül titkos teszteken, viszont ezúttal nemcsak „Amerika ellenségei” nem láthatták, hanem a bemutatót megtekintő nézőközönség sem, ugyanis csupán a gép hátsó felét gondosan kitakaró illusztrációkat hozták nyilvánosságra, hogy minél kevesebb derüljön ki a technikai paraméterekből. Így a hiányos illusztrációkból nem sokat lehet megtudni, annál többet lehet sejteni arról, hogy milyen követelményei vannak egy hatodik generációs gépnek, amiből – az adminisztráció kommunikációjával szemben – Kína már korábban bemutatta a címkét J–36-os modelljén.

A valóságban a generációba sorolás nem konkrét felosztás, hanem a fejlesztő országok nagyobb technológiai ugrások után saját hatáskörben aggatják rá a presztízst fokozó jelzőt. Egyes vélemények szerint Kína hiába tartja a lépést számozásban, a valóságban egy generációval le van maradva.

Mit tud a hatodik generáció?

A légierő a haderők egyik legdrágább eleme, és itt jön ki legjobban a technológiai fölény.

Míg egy fél évszázados harcjármű vagy tüzérségi eszköz tökéletesen hasznosítható manapság is – mint mutatják az ukrajnai tapasztalatok –, a gyorsan fejlődő légvédelmi radar- és rakétarendszerek, valamint az ellenséges repülők képességei miatt a légierőben már élesen kijön a generációs különbség. Egy új vadászgép fejlesztése és rendszeresítése bármely ország gazdasági lehetőségét és ipari bázisát próbára teszi. A hatodik generációhoz a tudományos-fantasztikus művek határán táncoló, futurisztikus elképzelések tartoznak, amelyeknek jó része megjelenik az F–47-esnél.