Nyilvánosságra került a lengyel ügynöklista

Egy 240 ezer nevet tartalmazó "ügynöklistát" osztott szét kollégái között egy lengyel újságíró, akinek lépése törvényes bár, de erősen vitatott. Bronislaw Wildstein, a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap munkatársa azt állítja, hogy a fasizmus és kommunizmus bűntetteit vizsgáló lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetnek (IPN) a hajdani kommunista titkosszolgálatokra vonatkozó archívumából másolta ki a neveket.

Egyelőre nem tudni, hogy vezető politikusok neve is szerepel-e a listán, a névsor terjesztését azonban máris felelőtlen és potenciálisan kártékony lépésként ítélték el meghatározó lengyel politikusok. A Nemzeti Emlékezet Intézet is óva intett attól, hogy túlságosan messzemenő következtetéseket vonjanak le a listából, mert az nem teljes és nem derül ki belőle, hogy ki volt tevékeny besúgó, esetleg csak potenciális együttműködő, áldozat vagy olyan valaki, akit éppen csak megemlítettek a feljegyzésekben. Az intézet igazgatója, Leon Kieres azt mondta, hogy Wildsten lépése törvényes, de félő, hogy a listán szereplő személyek besúgóként való sommás megbélyegzéséhez vezet. (Az IPN archívumába történészek, újságírók és olyan magánszemélyek nyerhetnek betekintést, akik bizonyítani tudják, hogy sérelmet szenvedtek el a kommunista hatóságok részéről. Az intézet alaposan ellenőrzi az irattárában lévő dokumentumokat, mielőtt véleményt nyilvánítana valaki ügynökmúltjáról.) Mások szerint a névsor nyilvánosságra kerülése újabb igazságtalanságokra, bosszúállásokra adhat ürügyet.

A lista nyilvánosságra hozatala mindenesetre az idei parlamenti és elnökválasztás egyik forró kampánytémájává teheti az ügynökmúltat. A lengyel törvények értelmében minden politikusnak nyilatkoznia kell a titkosszolgálatokhoz főződő esetleges viszonyáról, s ha egy különleges törvényszék úgy találja, hogy hazudott, akár ki is tilthatják a közéletből.

A hatalmon lévő szociáldemokrata Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) vezetője, Jozef Oleksy decemberben kénytelen volt lemondani a képviselőház elnöki tisztségéről, miután a különleges törvényszék megállapította: nem mondott igazat katonai hírszerző múltjával kapcsolatban. Ugyancsak decemberben rázta meg a lengyel közvéleményt, hogy Malgorzata Niezabitowskát, a Szolidaritás független szakszervezet aktivistáját, aki 1989-ben az első kelet-európai nem-kommunista kormánynak, Tadeusz Mazowiecki kabinetjének szóvivője volt, megvádolták, miszerint Nowak fedőnéven a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt és segített beépülni a Szolidaritás egy hetilapjába.