A Wiesenthal szerint Zentai lelkét több gyilkosság terheli

"A gyilkossági ügyben a magyar katonai ügyészség folytat nyomozást, és ennek része a korábbi tanúvallomásokon alapuló többi eset kivizsgálása is" - jelentette ki Efraim Zuroff, aki szerdán az ügyészség képviselőinek adott át dokumentumokat. Az ausztráliai Perth-ben élő Zentaira a Magyarországon tavaly júliusban beindított Utolsó Esély művelet keretében bukkantak rá a jeruzsálemi Wiesenthal-központ nácivadászai. Zentai a nyilvánosság előtt visszautasította a háborús bűnök vádját. Kérdésre válaszolva Efraim Zuroff elmondta: azt szeretnék, ha Zentait Magyarországon állítanák bíróság elé, hiszen a háborús bűnt itt követték el, és itt élnek az 1944-ben meggyilkolt zsidó fiú, Balázs Péter hozzátartozói.

"Ha a Zentai-ügyet Magyarországon tárgyalják, a per jóval nagyobb figyelmet kap. Egy ausztráliai tárgyalást nehézzé tenne, hogy a tanúknak a távoli országban kellene személyesen megjelenniük" - tette hozzá Efraim Zuroff. Kitért arra, hogy az Utolsó Esély művelet keretében Magyarországról összesen hét bejelentést, nevet kaptak még élő háborús bűnösökre, közülük azonban csak a Zentai-ügyben indult nyomozás. Kérdésre elmondta: hárman már meghaltak, három esetben pedig "nem teljesen bizonyítható, hogy elkövették a bűntettet". Emiatt a Simon Wiesenthal-központ nem is adja ki a többi nevet.

Efraim Zuroff felháborítónak nevezte, hogy az illetékes magyar hatóságok csak január végén kapták meg a Zentai-ügy papírjait, holott a Wiesenthal-központ már tavaly novemberben átadta a dokumentumokat a tel-avivi magyar nagykövetségnek, illetve az ausztráliai hatóságoknak. "Mostani budapesti megbeszéléseim során további együttműködést ajánlottunk fel az Igazságügyi Minisztériumnak és a katonai ügyészségnek, és átadtuk a további 11 lehetséges tanú nevét, akikről feltételezhető, hogy Zentai más bűnei esetében kihallgathatóak" - hangsúlyozta Zuroff.

Mint elhangzott, a Simon Wiesenthal Központ adatai alapján Zentai Károly két másik személy, Madár Béla és Nagy Lajos társaságában hurcolt el zsidókat Budapesten 1944. októberétől, és rendszeresen bántalmazta őket. A központ igazgatója megjegyezte, hogy Zentai 1944. november 10. körül menekült el Magyarországról, először Ausztriába, majd a megszállt Nyugat-Németországba és később ment Ausztráliába. Elmondta: magyar dokumentumokból tudják, hogy a Zentai-üggyel a magyar hatóságok két esetben, 1948-ban és 1967-ben is foglalkoztak és azt soha nem zárták le.

"Ki kell emelnem, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben a magyar hatóságok egyetlen esetben sem jelezték, hogy tevékenységünk szabályokba, törvényekbe ütköző volna. Ilyet Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos sem tett" - szögezte le Efraim Zuroff. Kérdésre válaszolva a központ igazgatója azt mondta, csodálatos lenne, ha Zentai valóban, mint ahogy ezt egy ausztrál tévécsatornának nyilatkozta, önként Magyarországra utazna, "hiszen az sok költséget megtakarítana". Efraim Zuroff "hazugságnak nevezte" Karsai László történész azon állítását, amely szerint a Simon Wiesenthal Központ már 1987-ben információkat kapott volna Zentai Károlyról. Hozzátette: aki állítólag megkapta ezeket az információkat, nem tud erről.

Beszámolt arról, hogy a kilencedik országban is elindult az Utolsó Esély akció, miután a múlt héten Németországban is munkához láttak. Eddig összesen 329 feltételezett háborús bűnös nevét kapták meg, közülük 74-et átadtak a helyi ügyészségi szerveknek. "Minden esetben ellenőrizzük, megbízható forrásból származik-e az információ, él-e még és jó egészségnek örvend-e a háborús bűnök elkövetésével gyanúsított személy, és az illető állt-e már bíróság előtt háborús bűnök miatt" - közölte Efraim Zuroff.