Carla Del Ponte: 18 délszláv háborús bűnös bujkál

1 perc

2005.02.04. 09:47

Carla Del Ponte, a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze haragszik, mert telik az idő, és a háborús bűnösök még szabadon vannak.

Ezt a főügyész maga mondta a Le Soir című belga lap tudósítójának, amikor Brüsszelben az Európai Unió illetékeseivel tárgyalt. Carla Del Ponte szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyomást gyakorol rá, hogy a törvényszék 2008-ban fejezze be a pereket – ám még mindig 18 körözött személy bujkál valahol, s ha nem sikerül őket időben letartóztatni, akkor ez a határidő tarthatatlan lesz.

A főügyész szerint ideje véget vetni annak a helyzetnek, hogy ő egyik fővárosból a másikba utazgat, segítséget kérve a háborús bűnösök felkutatásában és letartóztatásában. "Vagy megteszi a nemzetközi közösség, amit tennie kell az illetők Hágába juttatására, vagy az ENSZ BT nyilvánítsa ki, hogy zavarok, s zárja be a Nemzetközi Törvényszéket" – szögezte le a Le Soir pénteki számában.

Ám egyben hozzátette: ha az év végéig nem történnek meg az általa sürgetett letartóztatások, akkor ő valószínűleg nyilvánosságra hozza majd az összes, birtokában lévő adatot, és – nyomatékosította – sok mindenről tudna beszélni...

A hágai törvényszék mindenekelőtt három személy letartóztatását követeli: Ratko Mladic és Radovan Karadzics a boszniai szerbeket vezette a kilencvenes évek első felében, Ante Gotovina horvát tábornok pedig a horvátországi szerb "állam" visszafoglalását irányította, s a vádak szerint ekkor követett el háborús bűnöket.

Mindhárman immár évek óta bujkálnak. Gotovina ügye Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak is akadályává vált, mert a hágai törvényszék és Brüsszel is kiadatását követeli, Zágráb viszont azt állítja, nem tudják, hol tartózkodik a tábornok, aki sok horvát szemében nemzeti hősnek számít.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön, Carla Del Pontéval tárgyalva leszögezte: a főügyész véleménye alapvető fontosságú lesz, amikor a tagállamok döntenek, valóban megkezdhetők-e a horvát csatlakozási tárgyalások idén márciusban, úgy, ahogy azt a decemberi EU-csúcson az állam- és kormányfők megígérték.