Az átvilágítóbírák szerint az ügynöklisták számos adata hiteltelen

Az átvilágító bizottság az utóbbi hetekben a sajtóban megjelent ügynöklisták és az ügynöktörvény módosítás a kapcsán érezte szükségét, hogy közleményt adjon ki. "Tévedésbe ejtik a közvéleményt azok a nyilatkozók, akik folyamatosan az ún. ügynöktörvény módosításáról beszélnek és írnak. Jelenleg ugyanis nem az ún. ügynöktörvény módosításának vitája folyik, hanem egy másik, pro és kontra érvelés, mégpedig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. tv. módosításáról." - áll a közleményben. 
 
Az átvilágítási törvény legutolsó módosítása, vagyis a 2004. évi CXXV. tv. szerint a Bizottság 2005. január 5-től új eljárást már nem folytathat le, csupán az ebben az időpontban folyamatban lévő eljárásokat fejezheti be, 2005. június 30-ig. Ezt követően pedig a Történeti Levéltárnak kell átadnia az ügyekben addig nála keletkezett, illetőleg kezelt iratokat. A fentieket elsősorban azoknak a figyelmébe ajánlják, akik - nem kevesen a mostani "listák" megjelenése után - kérték az átvilágításukat a Bizottságtól.
 
"Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az egymásra licitáló "listák" kampányszerű, 15 év utáni érthetetlenül váratlan és hirtelen felbukkanása csaknem semmissé teszik az eddigi munkánk társadalmi elfogadását." - áll a közleményben. Magunk a törvény betűje és szelleme szerint, a munkánk természetéből adódóan minden feltűnést kerülve, tisztességes eljárásban hoztuk meg határozatainkat. Lehetővé tettük az érintett védekezését, meghallgattuk a tartótiszteket, az egyéb tanúkat, felhasználtunk minden további lehetséges bizonyítási eszközt. A törvény rendje szerint biztosított volt a jogorvoslat lehetősége, és végül a jogszabályban biztosított "tisztes visszavonulás" lehetősége is adott volt az érintettek számára, amennyiben az eljárás végén akként határoztak - írják az átvilágítóbírák.

Számtalan tapasztalat gyűlt össze a bizottságok munkája során, azonban úgy tűnik, minderre nincs érdeklődés a döntéshozók részéről. Az eljárásaink során a törvényes keretek között, mindig törekedtünk az általános törvényszerűségek feltárására  is, olyanokra, amelyek túlmutattak a konkrét eseteken -áll a közleményben, amely így folytatódik: "Különös megütközéssel tapasztaljuk, hogy olyan személyek neve is megjelent a különböző "listákon", akiket eljárásunk eredményeként felmentettünk. Emellett azok közül is többek neve feltűnt, akik, bár érintettnek minősültek, de éltek a törvényben biztosított lehetőséggel, és átvilágításukat követően távoztak a közéletből. A jelenleg hatályos törvény és a készülő tervezet egyaránt "védi" ezeket a személyeket, a "listák" közzétevőit mindez azonban nem zavarja. Részben ennek tudható be, hogy a "listák" megjelenése után sok támadás érte közvetve a Bizottságot, mivelhogy a listákon lévő, ügynökként megjelenő személyeket "nem találta meg", tehát rosszul dolgozott."

A bizottság fontosnak tartja megjegyezni, hogy a fent részletezett okokon túlmenően ennek az is oka, hogy a Bizottságok csupán a közszereplőket, és azok III/III.-as múltját vizsgálhatták. A III.-as Főcsoportfőnökségnek azonban ismeretesen nem csupán ez az egyetlen osztálya működött, a többi osztály azonban nem tartozott az átvilágítási törvény hatálya alá.

A bírák felhívják a figyelmet arra is, hogy az átvilágítási törvény szerint szigorúan meghatározott azon személyek köre, akiket átvilágíthattak, azonban a "listák" ennél többről szólnak, és - okkal vagy ok nélkül - olyan személyek nevét is tartalmazzák, akik a hatályos törvény szerint nem tartoztak az átvilágítandók körébe.  A közzétett "listák" jó néhány adata - bizonyítási eljárásaik szerint - teljességgel hiteltelen - írja a bizottság, nem részletezve, pontosan mely listákra is gondol. Álláspontjuk szerint az egész problémakör jogállami módon megoldásához az eddigi tapasztalatokat, eljárási rendet, alapvetően a tisztességes eljáráshoz való jogot figyelembe véve kell eljutni. Ez lehet, hogy nem látványos, és nem elégíti ki a közvélemény és a média felfokozott érdeklődését, azonban védi a személyiségi jogokat, és összhangban áll a hatályos törvényekkel, mindenekelőtt  a Magyar Köztársaság Alkotmányával - úgy, ahogyan az európai demokráciákban szokás.