A csatlakozást nem követte tömeges kivándorlás Kelet-Európából

A brit bulvárlapok korábban arra figyelmezettek, hogy magyar és szlovák romák fogják elárasztani az országot, hogy alacsony bérért dolgozzanak. Franciaország és Németország a többi régi EU-tagországok többségével együtt átmenetileg hét évre lezárta a munkaerő piacokat a külföldek előtt, attól tartva, hogy a kelet-európai munkavállalók tömeges bevándorlása veszélybe sodorja a belföldi munkahelyeket, és lenyomja a béreket.

Az unió keleti bővítése után tíz hónappal úgy tűnik, hogy ezek a félelmek nem voltak megalapozottak: azok, akik külföldön akartak dolgozni, azt már régen megtették, a romák számára pedig túl drága és bonyolult a külföldi munkavállalás.

Lengyelországban sem következett be a rettegett agyelszívás, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta 20 százalék körüli, s ezzel a legmagasabb az EU-hoz újonnan csatlakozott országok közül.

A brit kormány idén februárban közzétett adatai szerint eddig az új EU-országokból mindössze 130 ezren dolgoznak a szigetországban, s ebből nagyjából 40 százalék az, aki már korábban is dolgozott feketén, s legalizálni akarta nagy-britanniai munkavállalását.

A közép-európai országokból többnyire azért nem mennek szívesen külföldre dolgozni, mert nem tudják a nyelvet, s félnek az idegen környezettől. Közép-Európa elhagyott bányavidékeiről, a lepusztult vidéki területekről az emberek még az országon belül egy másik városba sem hajlandók elmenni dolgozni, nemhogy külföldre.