Milliárdos kárt okozhat a gazdasági reform elmaradása

A munkadokumentum szerint, ha az országok időben gyakorlatba ültetik a lisszaboni gazdasági reformokat, akkor az évente 0,75 százalékkal növeli a gazdasági növekedést, ez tíz év alatt 7-8 százalékot jelent - vagyis 700-800 milliárd eurót.
 
Ennyi kiesést okozhat tehát a reformok elodázása, és a szakértők még nem is számoltak a reformok együttes, kumulatív hatásával. A hathatós intézkedésekre azért is szükség van, mert - az Európai Bizottság számításai szerint - az európai lakosság öregedése 2040-re a felére csökkenti a gazdasági növekedési potenciált.
 
A dokumentum készítői elismerik, hogy becsléseik hozzávetőlegesek, mégis vészharangot kongatnak. Az időzítés nem véletlen: a nyilvánosságra hozott, egzakt adatokon alapuló következtetések is arra ösztökélhetik a ma kezdődő EU-csúcs részvevőit, hogy élesszék újra a lisszaboni stratégiát, tegyenek valamit azért, hogy az EU lemaradás helyett minél gyorsabban felzárkózzon az Egyesült Államok mögé.
 
Gazdasági szakértők tartanak attól, hogy a találkozó fókusza a sikeres Ecofin-döntés után a gazdasági stratégiai kérdésekről áttevődik az eurót támogató stabilitási és növekedési paktumra, vagyis annak reformjára.

Az Európai Bizottság elnöke hétfőn melegen üdvözölte az előző éjjel született európai uniós megállapodást a stabilitási paktum reformjáról. José Manuel Durao Barroso a csúcs előtti hagyományos brüsszeli sajtótájékoztatóján arra is utalt, hogy Németországnak a magasabb uniós keretköltségvetés jóváhagyásával kellene válaszolnia a paktum módosítása során kapott engedményekért.

Németország a legnagyobb EU-befizetőként egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az unió éves központi kiadásai 2007-2013 között ne haladják meg a teljes GDP (bruttó hazai termék) egy százalékát, míg a brüsszeli bizottság és számos tagország - köztük Magyarország - szerint ez nem lenne elegendő az EU előtt álló feladatokhoz, mindenekfölött a tavaly csatlakozott új tagok felzárkóztatásához.

A keretköltségvetés a stabilitási és növekedési szabályok módosításának köszönhetően várhatóan nagyobb teret kap a kedd-szerdai csúcson, amelyet elsősorban az EU gazdasági növekedési és foglalkoztatási ösztönzésének szentelnek. Az unió új intézkedésekkel új lendületet kíván adni versenyképességi fejlődésének, és ezt elsősorban a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítésének útján képzeli el.

Mint Barroso mondta, a csúcs döntései egyértelmű jelzést fognak adni arra, hogy az unió készen áll az új startra még 2000-ben kijelölt, de öt év alatt csak töredékében teljesített tízéves versenyképességi céljainak eléréséhez. Minden uniós szerv eltökélt abban, hogy sikerre vigye a foglalkoztatás és a gazdasági dinamika javításának érdekében kitűzött célokat - hangoztatta a bizottsági elnök.

Külön foglalkoznak a kormányfők várhatóan a szolgáltatások EU-n belüli tervezett liberalizálásának kérdésével. Ezt az új tagállamok fontosnak tartanák, de néhány régebbi nagy tagállam kelet-európai szolgáltatásdömpingtől tart, és ellenzi a teljes felszabadítást. Franciaországban a szolgáltatási irányelvtervezet az uniós alkotmányról közelgő népszavazás kampánytémája is lett: Párizs alighanem a liberalizálásról szóló döntés eltolásáért fog fellépni Brüsszelben elkerülendő annak esetleges negatív hatását az EU-ról alkotott képre.

A csúcs feladata lesz annak bizonyítása is, hogy az EU a szigorúan vett gazdasági célok mellett nem feledkezik meg szociális kötelezettségeiről és a környezet védelméről sem. Ezt különösen az Európai Parlament szocialista és zöld frakciói sürgetik, és vélhetően ez az egyik oka annak, hogy az értekezlet napirendjére a fenntartható fejlődés és a klímavédelem is felkerült.

A napirendet aktuális külpolitikai kérdések egészítik ki, ezek között várhatóan a Kína elleni fegyverembargónak, illetve a legutóbbi közel-keleti, iraki, afganisztáni és iráni fejleményeknek szentelnek nagyobb teret, illetve röviden kitérnek a további EU-bővítési folyamat állására is.

A csúcs témája lesz friss közlések szerint Paul Wolfowitz korábbi amerikai védelmiminiszter-helyettes - több EU-tagország által bírált - világbankelnöki jelölése, az euró-dollár árfolyam és a nemzetközi olajárak problematikája is. Wolfowitzról Barroso most azt mondta, a tagállamoknak nem szabad előítéletekkel kezelniük az Irak elleni hadműveletet egykoron egyértelműen támogató politikus jelölését, hanem a Világbank vezetésére való képességei alapján kell az ő alkalmasságát megítélni.