Roham a hozamért

Különös jelenség figyelhető meg az ázsiai részvénypiacokon: a tragikus szökőár ellenére folyamatosan emelkednek a térségbeli börzéken az árfolyamok. A Srí Lanka-i tőzsde dollárban számolt indexe például a december végi katasztrófa óta 12,5 százalékkal ugrott meg a hét elejéig, a thaiföldi 5,2, míg a leginkább sújtott Indonéziában is 1,9 százalékkal nőtt. A pusztító cunami ugyanis viszonylag kevés hatással volt az érintett országok gazdaságainak egészére, az újjáépítés viszont - a beáramló segélyekkel együtt - lendíthet a konjunktúrán. A várható megrendelések hatására különösen az újjáépítésbe bekapcsolódni készülő cégek - főként cementgyárak, telefontársaságok vagy a finanszírozásban részt vevő bankok - papírjainak az árfolyama emelkedett.

A piacok egyúttal követték a tavalyi trendet, a délkelet-ázsiai tőzsdék ugyanis jól zárták a 2004-es évet. Indonéziában például - ahol az üzleti világ kedvezően fogadta Susilo Bambang Yudhoyono elnökké választását, illetve azt, hogy az olajexportőr ország hasznot húzhat a kőolaj áremelkedéséből - 46 százalékkal nőtt a tőzsdeindex, a Fülöp-szigetek 26, Szingapúr 17 százalékos javulást ért el. Srí Lanka pedig - néhány napot leszámítva - az egész év folyamán a régió legjobbja volt. Az egyedüli kivétel Thaiföld, ahol az index a 2003-as 117 százalékos szárnyalás után 13 százalékkal esett, aminek hátterében - a cégek többségének jó teljesítménye mellett - elsősorban belpolitikai bizonytalanság állt.

Ázsia - és kapitalizációját tekintve a New York-i után a világ második - legnagyobb börzéjén, Tokióban a 225 részvény mozgását követő Nikkei-index 7,6 százalékkal emelkedett, és már a második egymást követő évben zárt plusszal, amire 1995 óta nem volt példa. Az árfolyamokra az volt jó hatással, hogy a szigetország gazdasága elmozdulni látszik a bő egy évtizedes helyben járásból. A volt brit koronagyarmatból lett kínai különleges övezet, Hongkong a sajátos helyzetéből adódó kettősséget mutatott: "saját" részvényei erősödtek, míg az ottani börzén jegyzett, de a népi Kínában lévő székhelyű cégek papírjai gyengültek. A gazdasági növekedés fékezésére hozott pekingi megszorító intézkedések miatt ugyanis a kínai vállalatok papírjai feltűnően rosszul szerepeltek.

Világviszonylatban is jól teljesítettek - az internetgazdaság 2000-es kudarca óta a legjobban - tavaly az értékpapírpiacok. A fejlődő országokban az emelkedés átlag fölötti, a fejlettekben viszont átlag alatti volt. A legtöbbet az alacsony bázisról induló régiók, illetve piacok nyerték, valamint azok, amelyek cégei profitáltak a nyersanyagárak általános emelkedéséből. Latin-Amerikában például Kolumbia mellett Mexikó és Peru is csinos hasznot hozott azoknak, akik az ott jegyzett részvényekben láttak fantáziát.

HVG

Felemás évet zárt ugyanakkor a világ legnagyobb értékpapírpiaca. A részvényárfolyamok a New York-i értéktőzsdén és a Nasdaq elektronikus kereskedelmében is lagymatagon kezdték az évet, nyárra pedig - a gazdasági növekedés tartósságával és az Irakkal kapcsolatos félelmek, valamint az elnökválasztás bizonytalanságai miatt - a mélybe zuhantak. Miután azonban George W. Bush a vártnál könnyebben nyerte el második terminusát, és a konjunktúra sem torpant meg, a papírok remek utolsó két hónapot produkáltak. A Dow Jones ipari átlagindex (DJIA) a 3,2 százalékos éves növekményt éppúgy a finisnek köszönheti, mint a szélesebb merítésű Standard & Poor's mutató a 9, illetve a Nasdaq összesített indexe a 8,6 százalékot. Egyik mutató sem közelítette meg persze az internetláz tetőfokán, 2000 elején elért rekordját.

Az amerikai piacon nem hibázott, aki olajvállalat részvényét vette, de az is jól járt, aki az energiaszektor, az acélipar vagy a szórakoztatóelektronika reprezentánsait választotta. Ráfizettek viszont a gyógyszergyárakban vagy a csúcstechnológiai cégekben bízók, ezek közül ugyanis kevés bizonyult sikeresnek. A fájdalomcsillapítóik körüli gondokat a Merck és a Pfizer is igencsak megszenvedte, míg a csipgyártó Intel értékének több mint negyedét vesztette el. 2004 egyik legkelendőbb részvényét az internetes keresőjéről ismert Google bocsátotta ki, a piac egyik legjobb szereplője pedig az Apple Computer volt, amelynek papírja - az iPod digitális lejátszó sikerének hullámát meglovagolva - több mint 200 százalékot emelkedett.

Európa sem panaszkodhat, börzéi a második egymást követő évet zárták árfolyam-emelkedéssel. A mérték ugyanakkor a nagyobb tőzsdéken mérsékelt volt. Londonban a Financial Times gazdasági napilap száz részvény mozgását tükröző indexe 7,5 százalékot emelkedett - a mutatót elsősorban a BP olajtársaság erősítette -, jóllehet a brit jegybank négyszer is kamatot emelt, a font pedig 12 éve nem látott magasságba kúszott a dollárral szemben. Az egyik legjobban teljesítő brit papír a részvénytársaságként működő londoni értéktőzsdéé (LSE) volt, amely 74 százalékkal drágult, nagyrészt annak köszönhetően, hogy decemberben a frankfurti piacot birtokló Deutsche Börse felvásárlási ajánlatot tett rá, és a versengésbe beszállt az amszterdami, a párizsi, a brüsszeli és a lisszaboni tőzsdét erősítő Euronext is. Az eurózóna legmutatósabb hozamot produkáló piaca az osztrák volt, a bécsi tőzsdeindex 57,4 százalékos növekedéssel zárt, elsősorban két meghatározó cége, a Telekom Austria és az OMV olajvállalat szárnyalásának köszönhetően.

A legnagyobb kapitalizációjú kelet-közép-európai tőzsdén, Varsóban az árfolyamot főként a PKO Bank Polski - a "lengyel OTP" - privatizációja vitte magasba. Az idén privatizálni tervezett varsói börzén tavaly 36 új részvény jelent meg, ennél több Európában csak Londonban debütált. Az újoncok között volt öt külföldi cég - köztük két magyar, a BorsodChem és a Mol - is.

A térség éllovasa a százszázalékos növekedést elért bukaresti tőzsde volt (HVG, 2004. január 15.), de nem sokkal maradt el tőle Pozsony sem. Kiváló évet zárt a budapesti börze is - mely 2005-öt mindjárt a 15 ezres lélektani határ átlépésével kezdte -, a forintban számolt tőzsdeindex 57 százalékkal emelkedett (a dollárban mért 80 százalékot), ám az értékelések nem mulasztják el megjegyezni: az eredmény alapvetően négy papírnak - OTP, Mol, Richter Gedeon és Matáv - köszönhető. Prágában az index a tőzsde történetében először zárt ezer pont fölött, de még mindig kevés a vonzó részvény. Moszkvában a korábbi évek szárnyalása után megtorpant a tőzsde, az iránymutató RTSZI-index csupán 5 százalékot emelkedett, aminek oka, hogy a Jukosz olajcég körüli botránysorozat, majd a vállalat újraállamosítása az egész évre rányomta a bélyegét.

NAGY GÁBOR