Orbán a választásokra hangolta közönségét Tusnádfürdőn

Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Nem fukarkodott a hangzatos szavakkal. Klikk a képre! © hvg.hu

A sebes Olt mellett a későbbiekben is sokat említett szemléletváltással indította igencsak éles hangú beszédét Orbán Viktor. A volt kormányfő Svájcot hozta fel példaként (az állam Európa egyik legszegényebb országának számított éppen a most olyan nagyra értékelt hegyvidékes környezete miatt, ahonnan menekültek az emberek; ám az időközbeni szemléletváltással adottságaikat előnnyé formálták a svájciak a térség egyik leggazdagabb országává fejlesztve azt), miszerint a Kárpát-medencében élő magyarság gondjainak megoldásához elegendő lenne némi szemléletváltozás.

„A magyarság egykori istencsapásszerű szétszórásának a hátrányai mára előnnyé változtathatók, ha képesek vagyunk egyetlen jól működő gazdasági övezetté, hálózattá szervezni – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint Magyarország jövője nem a tízmilliós anyaországban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben van. Éppen ezért nem hátrányként, és főleg nem tehertételként kell tekinteni a határon túli magyarságra, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre – mondta Orbán.

Természetesen Orbán nem kerülhette meg a tavaly decemberi, kettős állampolgárságról tartott népszavazást sem. „Nem Magyarország lakossága, hanem az ország kormánya mondott nemet". Orbán szerint erős nemzettudatra van szükség, ugyanis ez a magyarság alapvető érdeke, sajnálatos módon ezt a hazai magyarok nem ismerik fel. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a „belmagyarok" számára – hangsúlyozta.

A tábor gyökerei

Kevés környékbeli nyári egyetemnek van akkora visszhangja, mint az utóbbi években Tusnádfürdőn rendezett erdélyi Bálványosi Nyári Egyetemnek. A Fidesz nyári tábora színterének számító rendezvény 1998-tól, a párt kormányra kerülésétől politikai eseménynek számít. A nyári tábor gyökerei 1990 januárjára nyúlik vissza, akkor járt ugyanis Székelyföldön Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának jelenlegi fideszes képviselője, aki összeismerkedett a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének tagjaival - közülük kerültek ki az RMDSZ politikusai – és elhatározták megkezdik egy olyan nyári egyetem szervezését, ahová egyaránt meghívnak román és magyar vendégeket. Így 1990 júliusában megtartották az első Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet később - mivel kinőtték az eredeti helyszínt, a bálványosi kempinget – Tusnádfürdőre költöztettek át. Azóta a Fidesz számtalan politikusa megfordult ezen a rendezvényen.

A kettős állampolgárságról szóló kérdés akkor sem kerül le a napirendről, ha Románia belép az Európai Unióba – hangsúlyozta Orbán, kiváltva ezzel a hallgatóság tetszését. A Kárpát-medencei magyarság érdeke a kettős állampolgárság, ugyanis Románia sokkal később fog csatlakozni a szabad utazást biztosító úgynevezett schengeni övezethez. "A magyar és a román útlevél még hosszú ideig nem ugyanazt jelenti majd a nyugat-európai hatóságok és határőrök szemében" – buzdult fel előző kijelentésének sikerén Orbán.

A fideszes pártelnök nem feledkezett el arról sem, hogy mennyire fontos és a jövőben is az lesz az anyaországtól elszakadtak számára a magyar igazolvány. "Ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma, hiszen olyan jogok tapadnak ehhez az irathoz, amelyeket viszont a kettős állampolgárság nem nyújt" – fogalmazott. Tapsvihar fogadta Orbán azon kijelentését is, miszerint a kettős állampolgárság kérdése megoldódik, "mihelyt Magyarországon a polgári erők kétharmados többséget szereznek az Országgyűlésben. Jelen pillanatban titkos tárgyalások zajlanak Budapesten arról, hogy a kettős állampolgárság milyen európai normákba ütközik, illetve milyen EU-s jogszabályoknak felel meg - osztotta meg értesülését hallgatóságával Orbán.

"Magyarországon a nemzeti életösztön nem elég erős, s ez oda vezet, hogy a magyarok gyakran nem képesek felismerni saját nemzeti érdekeiket. A baloldal, amikor arra időnként lehetőséget kapott, rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, és így rontottak rá saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették az ő modern kori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És nem ilyen harcias eszközökkel, de december 5. is egy kormányzati rárontás a saját nemzetünkre" - váltott át a szónok kissé nyersebb stílusra.

Erre a baloldalra - olyan, amilyen - azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából – hangsúlyozta Orbán, aki szerint a baloldalnak "nemzeti fordulatot" kellene végrehajtania, de "genetikai vagy inkább történelmi meghatározottságai miatt ennek esélyei csekélyek" - mondta a beszéd végére egyre inkább fellelkesülő elnök. „A kormányzás másfajta gondolkodásmódot, másfajta szaktudást igényel mint az, hogy egy forintból kettőt csinálni. Különösen egy állami forintból két magánforintot” – „méltatta” Orbán a magyar vezetést.

Orbán azt sem mulasztotta el Tusnádfürdőn, hogy a jövő évi magyarországi választásokra hangolja az amúgy is lelkes közönséget. Az ismételten kormányzásra készülődő pártelnök szerint a nemzetegyesítés csakis kormányváltás révén történhet meg, éppen ezért az erdélyi magyaroknak is részt kell venni a választási előkészületekben. Aki teheti, az jöjjön Magyarországra és vegyen részt ebben a munkában - utalt Orbán a választási kampányra, aki otthon marad, az pedig telefonon győzze meg  magyarországi ismerősét, rokonait,  hogy igenis voksoljon a polgári pártra.

Magyar-magyar párbeszéd. Újra egy asztalnál Markó Béla és Tőkés László. Klikk a képre! © Túry Gergely

Van-e esély a magyar-magyar párbeszédre, újraértelmezhető a magyar érdekképviseleti szervezet, mekkora az esélye a magyar-magyar kiegyezésnek?  - többek között ezek a kérdések hangzottak el Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének párbeszédén. 

„Elképzelhetőnek tartom az olyan választásokat, amikor a magyarság különböző csoportjai nemcsak egyenként, hanem különféle pártlistákon méretkeznek meg egymással” – fogalmazott Markó Béla, akit érkezésekor árulónak neveztek néhányan a tömegből, beszédének felkonferálásakor is volt néhány bekiabáló és néhány füttyszó. Markó ugyanakkor többször hangsúlyozta, határozottan ellenzi a több pártra való szakadást, noha ez a demokrácia megcsonkítását jelenti. A parlamenti képviselet csak egységes szervezettel biztosítható, és nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe – jelentette ki a RMDSZ-es politikus. „Meg kell keresni a módját annak, hogy együtt legyünk, ezt a célt pedig jelenlétem is bizonyítja” – mondta az elnök, aki hosszú idő óta idén ismét megjelent a tusnádfürdői táborban.

„Akit kinyírtak, hogyan fogjon össze azokkal, akik kinyírták? Hogy kerüljön be az ernyő alá az, akit kitaszítottak onnan” – reagált Tőkés László az összefogást sürgető beszédre, aki elsősorban az utódkommunistának bélyegzett Szociáldemokrata Párttal (PSD) való szoros együttműködésért bírálta az RMDSZ –t. Ám a magyar érdekképviselet ostorozása mellett Tőkés is hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát. Markó és Tőkés felületes beszélő viszonya is jól mutatta, ez a találkozás sem hozta meg a kívánt eredményt, nem tudták meggyőzni egymást szinte semmiről.

Talán nem meglepő, ha azt írjuk, Tusnádfürdőn idén a leggyakrabban elhangzó szó az autonómia volt. „Olyan időket élünk, amikor az autonómiát nem fogják kikiáltani” – fogalmazott Orbán,  aki kijelentette, a továbbiakban csak azokkal az erdélyi szervezetekkel hajlandók szorosabbra fűzni kapcsolatukat, akik az autonómiát jelölik meg egyik legfontosabb céljuknak. Az Orbán és Markó találkozás után mindkét politikus arról számolt be, hogy új alapokra kívánják helyezni a FIDESZ - RMDSZ viszonyt, és rendszeresítik a két párt vezetőinek találkozásait. 

Kiemelkedő témaként szerepelt a nyári szabadegyetemen Románia Európai Uniós integrációja is, főként a csatlakozási időponttal kapcsolatosan fogalmazódtak meg eltérő vélemények, a 2007-es csatlakozásban az előadók közül szinte senki sem hisz már. „Az uniós tagállamok nem fogják ratifikálni a román csatlakozás dokumentumát” – jelentette ki Pálfi István, az Európai Parlament fideszes képviselője, leszögezve azt, hogy ő még a 2008-as időpontot is igencsak megkérdőjelezi. Schöpflin György európai parlamenti képviselő is arról beszélt, elképzelhetetlennek tartja a 2007-es csatlakozást, de még az egy évvel későbbit is. A mundért csak Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere, RMDSZ-es képviselő védte, aki szerint az EU eddigi válságai után, nemigen engedheti meg magának, hogy újabb válságot gerjesszen azzal, ha megtorpan a csatlakozási folyamatban.