Elveheti Magyar Péter Erdélyt Orbán Viktortól?

Most lehet átrendezni az évtizedek alatt kialakult magyar–magyar viszonyokat – sokan értékelték így azt az erdélyi magyarokat megrázó pillanatot, amikor a romániai elnökválasztás hajrájában Orbán Viktor kormányfő Tihanyban feltűnően barátságosan és elnézően szólt a szélsőséges George Simionról. A magyarellenes elnökjelölt aztán elbukott a választáson, és a Fidesz propagandagépezete kommunikációs tűzoltásba, a kormányfő szavainak újraértelmezésébe kezdett, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig lecsapott a határon túliak megszólítására kínálkozó esélyre: bejelentette szolidaritási menetét, és Nagyváradra indult a „nemzeti összefogásért”.

A pillanat adta lehetőséget Magyar Péter kétségkívül jól felismerte. A kettős állampolgárság bevezetése és a szavazati jog kiterjesztése óta általános meggyőződés volt, hogy a Fidesz megszerezte az erdélyi magyarok feltétlen lojalitását, eltántoríthatatlan szavazóbázisa lett ez a közösség a magyar kormánypártnak. A tihanyi beszéd azonban akkora csalódást és felháborodást okozott a Sepsiszentgyörgy–Nagyvárad tengelyen, hogy sokak szerint megkezdődhet az erdélyi magyarok leválása a Fideszről, megrendülhetett az Orbán Viktor iránti mély bizalom.

A változó hangulatot mutatja az is, hogy precedens nélküli módon az RMDSZ ellentmondott Orbánnak az elnökválasztási kampányban. Ez még akkor is jelzésértékű, ha Kelemen Hunor elnök utóbb minden eszközt megragadott, hogy jelezze Orbán Viktorhoz fűződő szoros viszonyát, akivel többször egyeztetett a tihanyi beszéd után is.

Bizonyosan kedvezőbbé váltak a politikai körülmények a Tisza határon túli nyitásához, mint a márciusi kudarcuk idején voltak. Magyar Péter akkor azt tervezte, hogy Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Aradra és a Székelyföldre látogat, ám bejelentése durva reakciókat váltott ki, egy székelyföldi vlogger gyilkossággal fenyegette meg. Az RMDSZ elítélte az agresszív hangnemet, de jelezte azt is, hogy politikusai nem találkoznak Magyarral.