Utasbiztosítások buktatói

Csak kisebb vérveszteséget okozott a tavalyi év utazási káreseménye, a délkelet-ázsiai szökőár a magyar biztosítóknak. "Több tízmillió forint értékű poggyászkár bejelentésére számítottunk, végül csupán 10-15 milliós kárkifizetés történt" - mondta a HVG-nek Vértesi Judit, az Európai Utazási Biztosító Rt. (EUB) szolgáltatási igazgatója. Eredetileg jelentős orvosiköltség-térítéssel is számoltak, de mivel haláleset nem volt, és személyi sérülés is csak csekély, ettől is mentesültek. "A helyszíni orvosi ellátás ingyenessége is hozzájárult ahhoz, hogy a legnagyobb kiadásoktól megmeneküljünk" - mondta Horváth Péter, a QBE Atlasz Biztosító Rt. értékesítési igazgatója. Jelentősebb kifizetésre inkább az útlemondási biztosítások miatt kényszerültek. Ez az a biztosítás, amelyet az utasok arra az esetre kötnek, ha váratlan ok miatt nem tudnának elutazni, miközben az előleget már befizették az utazási irodának. A biztosítottak ugyan a természeti csapásra nem hivatkozhattak, arra ugyanis a biztosítás nem terjed ki, de váratlan betegséget, balesetet annál többen jelentettek.

Az Európán kívülre utazók a szokásosnál általában 50 százalékkal magasabb díjak mellett is szinte mindig kötnek biztosítást, miközben az összes kiutazónak csak harmada biztosítja be magát baleset és poggyászkár esetére. Az alacsony arányt magyarázza az is, hogy sokan nem turisztikai célból hagyják el az országot, hanem azért, hogy a határ túloldalán bevásároljanak. A benzin- és cukorturizmus résztvevői nyilván sosem lesznek a biztosítók potenciális ügyfelei, mint ahogyan a márkás szabadidő-ruházatért az osztrák divatfaluba, Pandorfba kiruccanók sem. Márpedig a tavaly regisztrált 16 millió határátlépő több mint fele valószínűleg nem világot látni indult útnak - számolnak a QBE Atlasz Biztosító Rt.-nél, ahol egyébként évi 5-6 millióra taksálják azok számát, akiknek el lehetne adni utasbiztosítást.

A biztosítóknak változtatniuk kell értékesítési stratégiájukon, csupán az utazási irodák csoportos útjaira támaszkodva ugyanis a jövőben már nemigen tudják elérni azt az évi 10-30 százalékos díjbevétel-bővülést, amelyet a piac két vezető biztosítója, a QBE Atlasz és az EUB középtávon tervez. A fapados légitársaságok megjelenése és vele az olcsó repülőjegyek terjedése ugyanis jelentősen gyarapíthatja az egyéni kiutazók számát, márpedig őket nehezebb rábeszélni arra, hogy akár egy-két napos kiruccanás esetén is biztosítsák be magukat, amint ezt az utazási irodák saját ügyfeleiknél - a biztosítótól kapott ügynöki jutalék fejében - megteszik. Ezért utazási biztosítást ma már az utolsó pillanatban, egy határ menti benzinkútnál vagy egy pénzváltó irodában is lehet kötni, és a Magyar Posta utasbiztosítását kivéve az összes termékre az interneten keresztül is kezdeményezni lehet a biztosításkötést. A mobiltelefonon keresztüli kötés pedig az Atlasz újdonsága, miután az utazási irodák mellett tavaly a T-Mobile-lal is szerződött termékei értékesítésére. A mobilon kezdeményezett kötés csak akkor válik érvényessé, ha a kiutazó átveszi kötvényét egy IBUSZ-irodában vagy a Ferihegyi repülőtéren.

Elektronikus módot választott utazási bérletének értékesítésére a Credit Suisse Life & Pensions Biztosító Rt. is. A bérlet ugyanis az interneten keresztül vásárolható meg 45, 90 vagy 180 napra, 5500 és 18 900 forint közötti árakon online fizetéssel vagy házhoz szállítva készpénzért. Elutazáskor és hazajövetelkor is egy-egy sms-re van szükség, amellyel a biztosítás aktiválható, illetve lezárható, így lehet elfogyasztani az előre kifizetett keretnapokat. Utazási bérlet további három biztosítónál is kapható, de ezek többnyire egy évig érvényesek, s általában olyan vállalatok kötik, amelyek alkalmazottai gyakran utaznak külföldre. Ennél a bérletnél sokszor 30 napban korlátozzák egy-egy kinntartózkodás időtartamát, s ára alapfokú biztosítással 35 ezer forintnál kezdődik és 70 ezerig terjed. A szokványos utasbiztosítások díja általában 300-700 forint egy-egy napra. Az év elején az összes biztosító 8-10 százalékkal emelte árait, többen azonban a szolgáltatásokat is bővítették, illetve feljebb srófolták a kártérítési összegeket.

Nem sok vitás ügye volt utazási biztosítás miatt az Indra Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesületnek, de alaposan megizzadtak azokban az esetekben, amikor segíteniük kellett. "A tapasztalatlan utazók nem olvassák el a biztosítási szabályzatot, holott anélkül nagyon könnyű jégre futni, a poggyászkárok kifizetésével kapcsolatban például rengeteg a korlátozás. A repülőgépre feladott csomag nem tartalmazhat műszaki cikket, és az autó utasterében hagyott és ellopott értékekért is hiába várnak kártérítést a turisták. Nem mindegy, honnan tűnik el a csomag, az elveszett cipőkért, ruhákért sokszor csak az eredeti számlák alapján fizetnének a biztosítók, ami sokszor teljesíthetetlen feltétel" - mondta a HVG kérdésére Pintér György, az egyesület elnöke. Akik drágább útra indulnak, az utazás előtt kérjenek tőlük tájékoztatást - ajánlotta. Az érdeklődőknek elmondják, milyen esetekben nem fizet a biztosító, azaz milyen körülmények között rója fel a biztosítottnak az érték elvesztését. Előfordul azonban, hogy a biztosító akkor sem akar fizetni, amikor kellene. "Volt rá példa, hogy a biztosító nem akarta megtéríteni a poggyászmegőrzőből elveszett csomagok miatt keletkezett kárt, mondván, az a szálloda felelőtlensége miatt következett be. Úgy érveltünk, hogy akkor a biztosító perelje a szállodát, de fizessen a károsultnak. Az eset kármegosztással végződött" - idézte fel az elnök. Tapasztalata szerint jóval több panasz érkezik az utazási irodákra, mint a biztosítókra, de az semmiféle biztosítással nem védhető ki, ha például az ígértnél jóval alacsonyabb színvonalú szolgáltatást kap az utas. Ezek az esetek többnyire egy békéltető testület elé kerülnek, amelyben sokszor az Indra képviselője is jelen van, s igyekszik elérni, hogy az utazási iroda fizessen az utasok megpróbáltatásai miatt.

Az utazók többsége elsősorban a magával vitt értékekre köt biztosítás, a biztosítók tapasztalata szerint azonban a károk döntő részben baleset vagy betegség miatt keletkeznek. Ezen nem változtatott Magyarország európai uniós tagsága sem, ami elvben ingyenessé tette a sürgősségi ellátást az E111-es nyomtatvánnyal rendelkező utazók számára (lásd keretes írásunkat).

Sokan azért nem kötnek utazási biztosítást, mert a bankkártyájukhoz járó ingyenes biztosításra hagyatkoznak. Nyugodtan azonban csak a presztízskártya-tulajdonosok alhatnak, ugyanis csak az ezüst és arany fizetési lapocskákhoz járó biztosítások kártérítési összeghatára elfogadható mértékű. Poggyászkár esetében például egy sima Visa vagy MasterCard legfeljebb 50-70 ezer forintos kifizetést garantál. A kártyájukban bízó ügyfeleket további meglepetések is érhetik. Előfordul, hogy néhány hónappal az után, hogy birtokba vette a kártyát, a bank biztosítót vált, s ezért a kártérítési összeg egyik pillanatról a másikra a felére csökken. Fogyasztói panaszszal ilyenkor aligha lehet élni, mert a bankok szerint kiegészítő szolgáltatásról van szó, ügyfeleik nem a biztosítás feltételei szerint választanak kártyát.

PAPP EMÍLIA