„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Politikailag jól eladható ötlet, hogy ingyenes alapszámlát kínálnak a bankok, ez azonban nem fogja letörni az inflációt. Aki ezt a szolgáltatást választja, annak ügyelnie kell a szűkre szabott felhasználói keretekre.
Sok magyar valószínűleg mostanában hall életében először a banki alapszámláról: amióta a kormány nyomás alá helyezte a pénzinézeteket, hogy azok segítsenek visszafogni az inflációt, sokszor emlegetik ezt a szolgáltatást is. Nagy Márton először márciusban kérte a bankoktól, hogy „célzottan a családok és a nyugdíjasok számára bővítsék ki” az alapszámlát, de végül a nyíltan fenyegetőző nemzetgazdasági miniszter helyett Varga Mihály jegybankelnök jutott rapid egyezségre az érintettekkel. Mostantól az alapszámlát ingyen kínálják a pénzintézetek, amíg az infláció három egymást követő hónapban nem lesz 4 százalék alatti.
Nem véletlen, hogy az alapszámla nem túlságosan elterjedt.
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
A sérültnek élete végéig jár ingyen az összkomfortos lakás.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Tizenkét devizahiteles ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.